A párizsi királyi palota
1792. augusztus 10-én a súlyos támadások érték a Tuileriákat, azaz a párizsi királyi palotát. A forradalmárok és a royalisták között olyan heves összecsapások zajlottak, hogy ezen a napon a király testőrségét képező 1100 svájci gárdistából 760-an haltak meg.
A Tuileriákat, a párizsi királyi palotát az itáliai származású Medici Katalin francia királyné megbízásából Philibert Delorme tervei alapján kezdték el építeni. A munkálatok 1564-től kezdve egy korábbi téglaégető helyén indultak meg. A lyoni építészcsaládból származó Delorme nemcsak a kor egyik legtehetségesebb mestere volt, hanem kiváló kőfaragó is.
IV. Henrik francia uralkodó az 1600-as években össze akarta kötni az egymás közelében álló Tuileriákat és Louvre királyi rezidenciát. Elképzelése szerint a két épületegyüttesből létrehozott „Grand Dessin” lett volna Franciaország leghatalmasabb palotája. Végül a nagy tervekből annyi valósult meg, hogy IX. Károly uralkodása alatt a Szajna mentén, a déli oldalon a „Nagy Galériát”, mint összekötőt felépítették.
A versailles-i kastély megépülése után a Tuileriák háttérbe szorult, és csak a francia forradalom idején került ismét a figyelem központjába. Amikor a királyi családnak – a sikertelen szökését követően – Párizsba kellett költöznie, a Tuileriákat jelölték ki számukra.
A forradalom hevében, 1792. augusztus 10-én súlyos támadás érte a palotát, mely során az uralkodócsalád ugyan épségben maradt, de az őket védelmező svájci gárdisták nagy része meghalt. A hősi halált halt mintegy 760 gárdista emlékének adózva készült el Luzernben a híres oroszlános emlékmű.
A forradalom után helyreállított Tuileriák nem sokáig pompázhatott Párizs szívében, mert 1871-ben szándékos gyújtogatás következtében szinte teljes egészében leégett. Mára már csak a szobrokkal díszített Tuileriák-kertje emlékezteti az odalátogatókat az egykoron ott álló palotára. A Tuileriák romjainak egy kis darabkája Schwanenwerder-szigeten a mai napig látható, mert 1871-ben a poroszok megvásárolták, és Németországba szállították.
Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit
Skye szigetének ősi lakói izgalmas leleteket hagytak maguk után.
Elrejtett kincset talált két túrázó
A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakat a második világháború idején rejtették el.
Feltárás kezdődik a Noé bárkájának vélt formációnál
A törökországi Durupınar-formációt egyesek Noé bárkájának lelőhelyeként azonosítják, a régészeti szakma azonban igencsak kritikus az elmélettel kapcsolatban.
Emberáldozatokat találtak a maja vérbarlangban
A Cueva de Sangreit évszázadokon át használták emberek feláldozására.
Elveszett pápai palotára bukkantak
A Rómában zajló felújítási munkálatok részeként kerültek elő egy középkori épület maradványai.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
