A párizsi királyi palota
1792. augusztus 10-én a súlyos támadások érték a Tuileriákat, azaz a párizsi királyi palotát. A forradalmárok és a royalisták között olyan heves összecsapások zajlottak, hogy ezen a napon a király testőrségét képező 1100 svájci gárdistából 760-an haltak meg.
A Tuileriákat, a párizsi királyi palotát az itáliai származású Medici Katalin francia királyné megbízásából Philibert Delorme tervei alapján kezdték el építeni. A munkálatok 1564-től kezdve egy korábbi téglaégető helyén indultak meg. A lyoni építészcsaládból származó Delorme nemcsak a kor egyik legtehetségesebb mestere volt, hanem kiváló kőfaragó is.
IV. Henrik francia uralkodó az 1600-as években össze akarta kötni az egymás közelében álló Tuileriákat és Louvre királyi rezidenciát. Elképzelése szerint a két épületegyüttesből létrehozott „Grand Dessin” lett volna Franciaország leghatalmasabb palotája. Végül a nagy tervekből annyi valósult meg, hogy IX. Károly uralkodása alatt a Szajna mentén, a déli oldalon a „Nagy Galériát”, mint összekötőt felépítették.
A versailles-i kastély megépülése után a Tuileriák háttérbe szorult, és csak a francia forradalom idején került ismét a figyelem központjába. Amikor a királyi családnak – a sikertelen szökését követően – Párizsba kellett költöznie, a Tuileriákat jelölték ki számukra.
A forradalom hevében, 1792. augusztus 10-én súlyos támadás érte a palotát, mely során az uralkodócsalád ugyan épségben maradt, de az őket védelmező svájci gárdisták nagy része meghalt. A hősi halált halt mintegy 760 gárdista emlékének adózva készült el Luzernben a híres oroszlános emlékmű.
A forradalom után helyreállított Tuileriák nem sokáig pompázhatott Párizs szívében, mert 1871-ben szándékos gyújtogatás következtében szinte teljes egészében leégett. Mára már csak a szobrokkal díszített Tuileriák-kertje emlékezteti az odalátogatókat az egykoron ott álló palotára. A Tuileriák romjainak egy kis darabkája Schwanenwerder-szigeten a mai napig látható, mert 1871-ben a poroszok megvásárolták, és Németországba szállították.
Ősi piramis vagy természetes képződmény Indonézia hegye?
Komoly szakmai vitát váltott ki egy idén ősszel megjelent tanulmány.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
