Múzeumot kap Lüsziposz, Nagy Sándor udvari szobrásza

Múzeumot kap jövőre Görögországban Lüszipposz, Nagy Sándor udvari szobrásza.
Az i.e. 390 és 310 között élt szobrász, aki eredeti foglalkozását nézve érckovács volt, tanítványai között tudhatta Kharészt (i.e. 395-324), az ókori világ hét csodája egyikének, a rhodoszi Kolosszusnak alkotóját is.
Lüsziposz első munkája a győztes olümpiai atléták szobrai voltak. Leghíresebb alkotásai a granikoszi csatában elesettek 25 alakos emlékműve, a kosarán ülő, pihenő Heraklész, a 18 méter magas Zeusz szobor, valamint a Delphoiban felállított Napisten négyes fogata. Pályája csúcsán Lüszipposz III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor udvari szobrásza lett, és kizárólag ő készíthetett portrét az uralkodóról.
A legenda szerint Lüszipposz másfélezer szobrot alkotott: műveit könnyűszerrel összeszámlálhatták, hiszen minden szobra befejezése után egy aranypénzt helyezett egy perselybe.
Lüszipposz művei megsemmisültek, kizárólag római kori másolatai maradtak az utókorra. Jövőre Görögországban a szobrász szűkebb pátriájában, Kiátonban, az egykori Sziküónban múzeumot létesítenek, ahol Lüszipposz 25 szobrának másolatát állítják ki.
..