Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Elkészült a világ vízszegény területeinek térképe

National Geographic Magyarország

A víz világhete alkalmával rendezett stockholmi konferencián hétfőn bemutatták azt a friss világtérképet, amely Földünk vízhiányos területeit mutatja be. A több száz tudós részvételével megrajzolt térkép tanúsága szerint a korábban jósolt 2025 helyett már 2006-ra elértük azt az állapotot, amikor a világ népességének egyharmada vízhiánytól szenved.

Öt évvel ezelőtt egy sri lankai székhelyű nemzetközi szervezet által készített felmérés arra figyelmeztetett, hogy 2025-re a világ népességének akár egyharmada is vízhiánytól szenvedhet. A Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet (International Water Management Institute) vizsgálata akkoriban országos lebontásban és elsősorban az egyes országok adatszolgátatásain alapulva állapította meg, hogy negyed évszázadon belül igen komoly problémát jelenthet több milliárd ember számára a vízhez jutás. Ha az akkori eredmények sokkolónak számítottak, akkor a hétfőn kezdődött víz világhete alkalmával bejelentett kutatási eredmények minden bizonnyal végleg eloszlatnak minden csalfa reményt: a helyzet nem javult azóta.

Fizikai és gazdasági vízszegénység

A korábbi vizsgálattal ellentétben a most bemutatott, ötéves kutatáson alapuló eredmények immáron nemcsak országos lebontásban jelzik a vízszegény területeket, hanem régiós szinten is, ráadásul ami még fontosabb: nemcsak az öntözéshez felhasznált víz mennyiségét vették számba, hanem az állattenyésztés során felhasznált vízét is – írja a Nature tudományos magazin. Az immáron műholdas megfigyelést és egyes folyók egyedi helyzetének elemzését is magába foglaló tanulmány azt állítja, hogy a 2025-re várt állapotok immár ma is fennállnak: a világ népességének egyharmada vízszegény környezetben él.

A térképhez készített tanulmány megállapítása szerint kétféle vízszegénységről beszélhetünk alapvetően: fizikai vízszegénységről és gazdasági vízszegénységről. Fizikai vízszegénységről abban az esetben beszélhetünk, ha a folyók és a talajvíz legalább 75 százalékát mezőgazdasági célokra használják fel, és emiatt alakul ki a régióban vízhiány (ilyen területnek számítanak India és Kína bizonyos régiói).

A gazdasági vízszegénység fogalma viszont azt az állapotot takarja a tudósok kategorizálása szerint, amikor a folyók vize, valamint a talajban található víz a környezetben élők vízszükségletét alapvetően ki tudná elégíteni, ám gazdasági elmaradottságánál fogva az ország vagy a régió nem tud olyan technológiákba beruházni, amellyel kinyerhető lenne a megélhetéshez szükségez víz mennyisége. Ide tartozik többek között a Szaharától délre található összes afrikai ország.

A mezőgazdaság az oka

A mezőgazdasági vízfelhasználás a világ vízfelhasználásának közel háromnegyedét teszi ki. Ez a 2000-es évben közel 7200 köbkilométernyi vizet jelentett a világon, ám a tudósok figyelmeztetnek: a világ növekvő népessége számára egyre több élelmiszer, ennek megtermeléséhez pedig még több öntözés szükségeltetik, így könnyen lehet, hogy 2050-re a világ mezőgazdasági vízfogyasztása elérheti az évi 13 ezer köbkilométert is, ha nem történik változás.

Ráadásul úgy tűnik, hogy az energiaigény növekedésével párhuzamosan, és azzal összefüggésben is növekszik a vízhiányos területek aránya. A The Daily Telegraph című brit napilap beszámolója szerint ugyanis az energiahiány a bioüzemanyagra áttérő országokban további területek mezőgazdasági művelés alá vonását eredményezi majd, minek következtében még nagyobb területeket kellene öntözni, így pedig a világ véges vízkészlete végleg a kimerülés felé mozdulhat el.

Többféle megoldás

David Molden, a Nemzetközi Vízkészlet-gazdálkodási Intézet kutatója szerint a megoldás tulajdonképpen egyszerű: több gabonát kell előállítani ugyanannyi vízmennyiségből. Ehhez jöhet még, hogy nem feltétlenül a folyók vizeit használják öntözéshez, hanem sokkal inkább a leesett esővizet próbálják meg összegyűjteni és tárolni.

Az intézet által kiadott tanulmány szerint ráadásul ez utóbbi megoldás sokkal olcsóbb is: az esővíz elvezetése és a víztározók megépítése sokkal kevésbé költségigényes, mint a folyóvizek elvezetése. A szegény országok vízutánpótlásának gondjait így semmiféleképpen sem a folyóvizek felhasználása, sokkal inkább az esővíz elvezetése és tárolása oldhatná meg.

A mezőgazdasági technológiák átalakítása is fontos szerepet játszhat a vízszükséglet kielégítésében: a szántás révén például jelentős mennyiségű víz távozik a földből. Szántás nélküli mezőgazdasági művelésre már akadt is példa: az idén Brazília Cerredo régiójában fejlesztettek ki és állítottak üzembe olyan technológiákat, amelynek révén a szántás elkerülhető, ezzel pedig kevesebb öntözésre van szükség.

Egy másik lényeges elem Molden szerint az, hogy kevésbé vízigényes növényeket termeljenek a vízben szegény helyeken. Ezzel persze az emberek étkezési szokásain is változtatni kellene, ami már komolyabb problémát jelenthet, ám az alultápláltság leküzdésére mégis ez lehetne a leghatékonyabb módszer. Az állattenyésztés valamint a cukor és a zöldségek termesztése sokkal vízigényesebb, mint a különféle szárazságtűrő gabonák előállítása, így Molden szerint a növények megfelelő kiválasztása nagyban hozzájárulhatna az alultápláltság elkerülésére.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket