A ma elengedett víz holnap hiányozni fog

Globális méretű problémával állunk szemben: a klímaváltozás, a vízzel borított területek csökkenése, az elégtelen vízgazdálkodás és a pazarlás mind-mind ahhoz vezetnek, hogy egyre több ország szembesül vízhiánnyal és kénytelen korlátozásokat bevezetni a lakossági használatában.

A Föld vízkészletének mindössze 2, 5 százaléka édesvíz, a többi sós tengervíz. Ráadásul az összes édesvíz kétharmada hó vagy jég alakjában található a gleccserekben, az örök hó és fagy zónáiban, elsősorban a Déli-sarkon. Az elérhető vízkészletek eloszlása térben és időben is meglehetősen egyenetlen: például Dél-Amerikában található az összes édesvízkészlet 26 százaléka, míg a világ népességének mindössze a 6 százaléka él itt. Ezzel szemben Európában az itt lévő 8 százalék vízkészletre 13 százaléknyi népesség jut.

A víz az élet alapeleme, bármely változás a Föld vizeinek állapotában súlyos következményekkel járhat: az elmúlt évtizedekben az édesvízi fajok állománya 50 százalékkal csökkent. A nem megfelelő vízellátás vagy a szennyezett víz fogyasztása miatt világszerte mintegy kétmilliárd ember szenved különböző betegségekben (higiénés problémák következtében elterjedt baktériumok és élősködők okozta megbetegedések, emésztőrendszeri problémák), 2, 4 milliárdan élnek csatornázás nélkül a világban.

Egy ismételten hangoztatott nézet szerint nem az édesvízkészletek szűkös volta miatt fenyeget válság, hanem a rossz gazdálkodás következtében. Az országok többségénél hatástalanok az ipar, a mezőgazdaság és a háztartások által okozott vízfogyasztási és vízszennyezési problémák kezelésére kidolgozott stratégiák. Londonban például évente 300 óriási úszómedencének megfelelő ivóvíz csöpög el az elöregedett vízvezetékek miatt. A Földközi-tenger környékén, a mediterrán országokban pedig a vízhiányos területeken nagy mennyiségben termelt ún. „szomjas” növények (paradicsom, eper) intenzív öntözése veszélyezteti a készleteket.

Magyarország sem gazdálkodik túl bölcsen vizeivel. Hol a sok vízre panaszkodunk az árvizek miatt, aztán pár hónap múlva a szárazság a probléma. Pedig az árvizek többlethozamát víztározókban tárolni lehet, hogy a szárazabb időszakban rendelkezésre álljon. Ám fontos, hogy ezek a tározók a természetes domborzat adta mélyedések legyenek, és ott olyan gazdálkodás történjen, ami él a víz kínálta lehetőségekkel. Így a tavaszi vízbő időszak vize átmenthető a nyári aszályos időszakra. Ezeken a sekély vízborítású területeken nem csak egészséges élelmiszerek termelhetők, hanem az árvízi veszély is csökkenthető – áll a WWF Magyarország sajtóközleményében.

Forrás: WWF Magyarország >>