Halál az anarchistákra
1927. augusztus 23-án két olasz származású emigránst, Ferdinando „Nicola” Saccót és Bartolomeo Vanzettit rablógyilkosság vádjával a charlestoni börtön villamosszékében kivégezték. Tényleg gyilkoltak vagy csak politikai nézeteik miatt kellett meghalniuk? A mai napig nincs egyértelmű válasz a kérdésre.
1920. április 15-én a Massachusetts állambeli Braintree-ben két fegyveres megtámadta a Slater&Morrill cipőgyár két alkalmazottját, akiknél a munkások 15775 dolláros heti munkabére volt. Miután a támadók a fegyveres őrt és a főkönyvelőt lelőtték és megszerezték a pénzt, egy rájuk váró sötétkék Buickkal távoztak a tett helyszínéről.
A rendőrség nagyerőkkel kezdte meg a nyomozást, melynek szálai Ferdinando „Nicola” Saccóhoz és Bartolomeo Vanzettihez vezettek. A két olasz bevándorlónál fegyvereket találtak, és a gyanúsítottak a rendőrség által feltett kérdésekre sem tudtak egyértelmű válaszokat adni.
1921 májusában a két emigránst a Braintree-ben elkövetett fegyveres rablás és kettős gyilkosság vádjával bíróság elé állították. Ugyanakkor a közvélemény arról kezdett el pusmogni, hogy Sacco-t és Vanzettit politikai nézeteik miatt tartóztatták le. Sacco és Vanzetti a kapitalizmus megdöntése mellett érvelt, és az anarchizmus elkötelezett hívei voltak.
A keménységéről és idegengyűlöletéről ismert Thayer bíró két hónap múlva Dedhamban kihirdette ítéletét. Az olaszokat az ellenük felhozott vádakban bűnösnek találta és halálra ítélte, de a heves amerikai és nemzetközi tiltakozás következtében kivégzésüket bizonytalan időre elhalasztották.
Noha a védelem többször is perújrafelvételt kért és sok liberális gondolkozású is mellettük állt, a két olasz ügye elveszett. 1927. augusztus 23-án éjfél körül Ferdinando „Nicola” Saccót és Bartolomeo Vanzettit a charlestoni börtön villamosszékében kivégezték.
A nemzetközi tiltakozások még a haláluk után sem szűntek meg. Franciaországban, Svájcban, Olaszországban, Portugáliában, Németországban több tízezren vonultak az utcákra. A párizsi amerikai nagykövetség előtt bomba robbant, és Genfben ötezer ember mindent szétvert, ami Amerikára emlékeztette őket.
Annak ellenére, hogy nem ismerjük az igazságot és gyanítható, hogy Sacco valóban bűnös volt, Michael Dukakis, Massachusetts kormányzója rehabilitálta a két olasz emigránst és augusztus 23-át 1977-ben „Sacco és Vanzetti emléknappá” nyilvánította.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Hihetetlen kincseket őriz Közép-Európa egyik legrégebbi levéltára
Vajon mi lehet a feladata egy magyar levéltári delegátusnak Bécsben? Mitől olyan különleges a levéltári munka?
Új állatvédelmi törvény Spanyolországban
Az új spanyol állatvédelmi törvény szerint legfeljebb három napig lehet magára hagyni a háziállatokat, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
