Egy zsarnok születése

1530. augusztus 25-én Moszkvában megszületett a későbbi IV. Iván, aki Oroszország első cárjaként vonult be a történelembe. Uralkodását a zsarnokság és a kegyetlenség jellemezte, ezért az utókor a "rettegett" jelzővel látta el.
1530. augusztus 25-én Moszkvában született Oroszország első cárja, a későbbi IV. Iván. Fiatalon elveszítette szüleit, így már korán szembesült a hatalmi harcokkal és azok nehézségeivel.
Miután 17 évesen kijátszotta a bojárokat egymás ellen, Makariosz ortodox egyházfő támogatását élvezve 1547-ben sikeresen minden oroszok cárjává koronáztatta magát. Ezt követően keménykezű uralkodói politikába kezdett, és nemcsak politikai ellenfeleivel számolt le, ha kellett, saját rokonait is félreállította.
Első feleségének, Anasztáziának még sikerült visszatartani Ivánt a túlzott alkoholfogyasztástól, mulatozástól, önkényeskedéstől és vérengzéstől. Neje halála után azonban már igazi zsarnok vált belőle.
Ötször nősült, és a feljegyzések szerint kegyetlenül bánt feleségeivel. Az egyiket például zárdába záratta, két másik pedig ismeretlen körülmények között mérgezés áldozata lett. A cár nem csupán saját nejeitől szabadult változatos módon, fia első két feleségét is hazazavarta. Amikor pedig Iván cárevics harmadik asszonya mellett határozottan kiállt, a cár egy vashegyű pálcával halálos sebet ejtett fia fején.
A fia halála után megtébolyult IV. Iván állítólag élete vége felé összeállította áldozatainak névjegyzékét. A lista több mint 3000 nevet tartalmazott.