Divat lesz a környezetvédelem az USA-ban?

Sokáig úgy tűnt: nincs az az erő, amely képes lenne megváltoztatni az amerikai közvélemény viszonylagos közönyösségét olyan égető kérdések iránt, mint például a környezetvédelem. Bolygónk legnagyobb energiafelhasználó országában a többség szkeptikusan állt hozzá azokhoz a vészjelzésekhez, amelyeket a klímakutatók a világ különböző tájairól küldtek az éghajlatváltozás katasztrofális következményeit illetve okait illetően.

A szakértők szerint azonban az elmúlt időkben mintha némi változás lenne megfigyelhető az amerikai környezettudatosság terén, ráadásul olyan társadalmi erők jóvoltából, amelyekről senki nem feltételezte volna, hogy valaha is foglalkozni fognak környezetük megóvásával.

Konzervatív keresztények az úttörők?

Az amerikai környezettudatosság fejlődésére ugyanis kétségkívül az hatott leginkább, hogy Bush elnök legelhivatottabb támogatói, a konzervatív keresztény közösségek körében egyszer csak elkezdtek kampányolni Bush energetikai és környezetvédelmi politikája ellen. Az egyik legnagyobb keresztény környezetvédő közösség, az Evangelical Environmental Network például februárban egész oldalas hirdetésben kérdezte a New York Times olvasóközönségét arról, hogy szerintük vajon Jézus, ha ma élne, milyen autót is vezetne? (What would Jesus drive?).

Bár a The Economist című lapot éppen az egyik legkevésbé környezettudatos európai országban adják ki, ám befolyása az Egyesült Államokban sem kicsi. A lap, amely egyébként a klímaváltozás okait illetően korábban eléggé szkeptikusnak tűnt, nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy még néhány Katrina jellegű hurrikán és az Egyesült Államokban tapasztalható közönyösség a környezetszennyezéssel szemben pillanatok alatt eltűnhet.

Érdekes ugyanakkor azt is megfigyelni, hogy a környezetvédelem az amerikai sajtóban vált először központi kérdéssé. A politikusok ugyan ritkán beszéltek erről, de a Katrina hurrikán okainak felkutatásakor tavaly ilyenkor az amerikai sajtó egyértelműen a klímaváltozást nevezte meg elsődleges tényezőnek.

A közvélemény formálói

Ráadásul olyan helyeken is megjelenik egyre gyakrabban a környezetvédelem mint téma, amelyre szintén kevesen számíthattak: az elit körében népszerű divatmagazinok (Elle, Vanity Fair) szentelnek tematikus számokat a zöld témának, benne nem utolsósorban a klímaváltozásnak. Amerikai filmsztárok „hivalkodnak” hibrid meghajtású autóikkal, miközben Al Gore egykori alelnök májusban saját készítésű környezetvédelmi filmmel rukkolt elő. A kellemetlen igazság címet viselő dokumentumfilmben a kritikusok szerint Gore drámaian szembesít a klímaváltozás okaival és lehetséges következményeivel, bár egyesek szerint azért a film elsősorban a következő elnökválasztás kampányának bevezetőjeként értékelendő.

Kétségkívül igaz ugyanakkor, hogy mindkét nagy amerikai párt lehetséges elnökjelöltje meglepő buzgalommal nyilatkozik környezetvédelmi témákban. John McCain illetve Hillary Clinton is egyértelműen a klímaváltozás mélyebb okait kutatja a témát érintő megnyilatkozásaiban, Kalifornia kormányzója, Arnold Schwarzenegger pedig az egyre szigorúbb kaliforniai környezetvédelmi törvények révén hívta fel magára a figyelmet.

Kiveszőben a klímaszkeptikusok?

Úgynevezett klímaszkpetikusok persze mindig is maradnak, ám akadnak olyanok is, akik lassan áttérnek a másik oldalra. Michal Shermer, az egyik legismertebb klímaszkeptikus, a Skeptic és a Skeptic Society című folyóiratok kiadója és alapítója például a Scientific American tekintélyes tudományos folyóiratban azt írta nemrégiben: „A probléma komplexitása miatt egykoron valóban védhető álláspont volt a szkepticizmus a klímaváltozás okait illetően. Ma azonban itt az ideje a szkepticizmusról aktivizmusra váltani.”

Az amerikai Gallup Intézet felmérése szerint egyébként tavasszal a megkérdezettek több mint háromnegyede aggódott nagyon illetve viszonylag nagyon a környezet állapotáért, ami közel 15 százalékkal több mint másfél évvel azelőtt.

Deborah Blum, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora a német Spiegelnek arról nyilatkozott, hogy a mód, ahogy a médiában a különféle időjárási jelenségekről beszélnek, egészen megváltozott. A klímaváltozás okait illetően egy alapvető konszenzus kezd kialakulni a sajtóban. Blum szeirnt nemrégiben még kétkedőket is megszólaltattak egy-egy beszámolóban, a Katrina hurrikánról szóló tudósításokban azonban már szinte egyöntetűen a klímaváltozást nevezték meg a szélsőséges időjárás legfőbb okának.

A közvélemény változására a nagy cégek is odafigyelnek: egyre többször hangsúlyozzák, hogy termékeik maximális környezetvédelmi óvintézkedések közepette készülnek, és mindent megtesznek azért, hogy a cégről pozitív kép alakuljon ki környezettudatosságát illetően. Shermer szerint pedig éppen ez jelentheti a legpozitívabb jelzést: törvényekkel és előírásokkal úgyis csak nehézkesen haladhat előre a környezetvédelem ügye. A piac sokkal gyorsabban és pontosabban reagál a kereslet változására, márpedig a szakértő szerint jelenleg éppen ezzel van dolgunk. Ahogy a General Electric igazgatója, Jeffrey Immelt mondja: „A zöld az zöld(hasú)” – utalva a környezetvédelemben rejlő eddig még kiaknázatlan dollármilliókra.