Az esztergomi Bazilika felszentelése

A mai Bazilika helyén már Szent István kora óta állt templom, melyet Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére emeltek. Amikor a 12. század végén a tűz martalékává vált, III. Béla király az esztergomi érsek segítségével hozatta rendbe a templomot, amely a 16. századi török dúlásig épen is maradt. Végül az idő viszontagságait rosszul tűrő templomból a 18. századra nem sok maradt.

Amikor 1821-ben Rudnay Sándor esztergomi érsekben megfogalmazódott egy grandiózus esztergomi székesegyház terve, már a romokat is eltakarították. A gigantikus, egész Várhegyet betakaró épületkomplexum terve ugyan pénzhiány miatt nem valósult meg, mégis a felépülő esztergomi Bazilika a magyar római katolikus egyház fellegvára lett.

Kühner Pál, majd a meggyilkolt Pach János után a hercegprímás az egri székesegyház tervezőjét, Hild Józsefet bízta meg az esztergomi építkezés vezetésével. A Bazilika végleges külseje döntően Hild elképzeléseit tükrözi vissza.

Noha az esztergomi székesegyház a tervezett időpontra nem készült el, 1856. augusztus 31-én Ferenc József császár jelenlétében ünnepélyes keretek között mégis felszentelték. Ekkor csendült fel Liszt Ferencnek erre az alkalomra komponált Esztergomi Miséje, amelyet ő maga dirigált le. Túl azon, hogy ez a Bazilika Európa harmadik legnagyobb székesegyháza, Magyarország legnehezebb harangját is a magáénak tudhatja. A mintegy hat tonnás Nagyboldogasszony harangot, a baloldali campanilében helyezték el.

Az esztergomi székesegyház 2005 óta nemcsak klasszicista szépségével és tekintélyt parancsoló megjelenésével, hanem a 112 millió forintos költségvetéssel elkészült, 260 fényforrásos díszkivilágításával is ámulatba ejti az éjszaka odalátogatókat.