Speer, a híres náci főépítész

1981. szeptember 1-én, 76 éves korában, Londonban meghalt Albert Speer, az egykori híres náci főépítész, a nürnbergi per egyik vádlottja. Hitler megalomán építkezési terveit Speer öntötte formába. Speer a Führerrel egyetértésben Berlinből egy Germánia nevezetű világfővárost akart létrehozni.
1905-ben Mannheimben, nagypolgári miliőben született Albert Speer, a később híressé vált náci főépítész, a nürnbergi per egyik vádlottja. Miután Troost „udvari” főépítész halála után, Hitler a – Berlinben építészmérnöki diplomát szerzett – ifjú Speert – 1934-ben pártfogása alá vette, a kezdő építész számtalan megbízást kapott.
Hitler megalomán építkezési terveit Speer öntötte formába. Az építész Führerrel egyetértésben, Berlinből egy Germánia nevű világfővárost akart létrehozni. Ennek jegyében kívánták megépíteni – többek között – a „Nagy csarnokot”, a világ legnagyobb kupolacsarnokát, a szélesnyomtávú vasútvonalakat a hozzájuk tartozó hatalmas vasútállomásokkal és a „főiskolaváros”-t. Noha sok épület sohasem készült el, a Germánia-terv részét képező Tempelhof repülőtér és az olimpiai stadion még ma is áll.
Hitler halálával és a náci birodalom bukásával azonban, Speer csillaga is leáldozott. A szövetségesek által megrendezett nürnbergi perben a vádlottak padján ott ült maga Albert Speer is. Az építészt háborús bűnök elkövetéséért 20 év börtönre ítélték.
A Spandauban töltött évek alatt írta meg „A spandaui naplók” című munkáját, melyben sivár mindennapjainak menetét, a börtönben uralkodó légkört és a fogvatartottak között kialakult konfliktusokat foglalta össze. Speer nagyon nehezen bírta a fogságot, ezért a hatóságokat folyamatosan enyhítésért folyamodó kérvényekkel bombázta. Végül 10 év börtön után, 1966-ban szabadon engedték.
A Germánia-terv egykori megálmodóját 1981. szeptember 1-én, 76 éves korában egy londoni utazása során érte a halál. A halottat egy heidelbergi temetőben helyezték végső nyugalomra, ami a neonácik kedvelt találkozóhelyévé vált.