Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Kultúra

Szén-dioxid tóra bukkantak Tajvan partjainál

National Geographic Magyarország

Japán és német kutatók a tengerfenéken, folyékony halmazállapotú szén-dioxidból álló „tóra” bukkantak. A tó vizsgálatát követően talán arra a kérdésre is választ kaphatnak a tudósok, hogy a klímaváltozást előidéző antropogén eredetű szén-dioxid „eltüntethető-e” a légkörből egy mesterséges szén-dioxid tóban, a tengerfenéken.

Ha az üvegházhatás egyik legfőbb okozóját, a szén-dioxidot sikerülne valamilyen módon kiszűrni, és a légszennyezés mértékét oly módon csökkenteni, hogy az megállítaná a klímaváltozást, akkor minden bizonnyal sokan fellélegeznének. Az antropogén eredetű szén-dioxid mennyiségének csökkentésére már sokféle módszert kitaláltak – a kibocsátás csökkentésétől kezdve, a már légkörbe került gáz „összegyűjtéséig” és föld alá rejtéséig. Ez utóbbi mutatkozott eddig a legtermékenyebb ötletnek, noha veszélyei ennek a módszernek is vannak.

Vezessük vissza a földbe!

Kutatók különféle kísérletek elvégzésével, már jó ideje azon törik a fejüket, hogyan lehetne a légkörbe került szén-dioxidot visszavezetni a föld alá, és ott „fogva” tartani. Erre a legalkalmasabb terepnek eddig a kimerült földgázmezők tűntek. Ugyanakkor a kísérletek azt is bizonyították, hogy nem zárható ki teljesen annak a veszélye, hogy a földgázmezőkből egyszer csak kitör a foglyul ejtett szén-dioxid gáz. Ahogy a National Geographic Newsnak nyilatkozva Kurt Zenz House, a Harvard Egyetem geológus hallgatója elmondta, sohasem lehet tudni, hogy a szén-dioxid hol és mikor talál magának egy kis repedést, amin keresztül ismét visszaszivároghat a légkörbe.

House, a Proceeding of the National Academy of Sciences című szaklapban egy olyan tanulmányt tett közzé, amelyből úgy tűnik, forradalmian új megoldást javasol a felesleges szén-dioxid tárolására. House szerint a legjobb megoldás egyértelműen az lenne, ha a szén-dioxidot a tengerfenék üledékébe sajtolnák be. Itt ugyanis a gáz az alacsony hőmérséklet és a nagy nyomás hatására folyékonnyá válna, ráadásul a tengerfenék és a tenger hideg vizének találkozásánál bizonyos értelemben meg is fagyna, ami teljességgel megakadályozná a gáz kiszabadulását.

Háromezer méterrel a tenger szintje alatt

Az augusztus közepén megjelent tanulmányban még az áll, hogy közel háromezer méteres mélységben érhető el a kívánt szén-dioxid csapda; bár a tenger felszíne is jelentős mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni, ám ennek környezeti hatása egyértelműen káros. A tengerfenéken elzárt szén-dioxid azonban a várakozások szerint sokkal kisebb kárt okozhat a tenger élővilágában, mint a felszínen.

House becslése szerint a szén-dioxid tengeri üledékbe juttatásának költsége, tonnánként 35 és 75 dollár között mozogna. Persze a szükséges technológia jelenleg még nem áll rendelkezésre, és egyelőre csak elméleti megoldásokat találtak a kérdésre, ám a California Institute of Technology kutatója, David Goldstein szerint az ilyen ötletekre érdemes pénzt és időt áldozni.

Az ábra nagyobb felbontásban letölthető a National Geographic Newsról >>

Az eddig kipróbált technológiák közül úgy tűnik, hogy a levegőbe kerülő gázok „kimosása” vált be a legjobban: Dániában márciusban nyitottak meg egy olyan erőművet, amelyben a levegőbe kerülő gázokat átmossák, majd a kiszűrt szén-dioxidot a föld alá sajtolják. Az Európai Unió által támogatott projekt azért is fontos, mert az EU kitűzött célja, hogy rövid időn belül a kontinensen kibocsátott teljes szén-dioxid tíz százalékát, az erőművekben termelődő szén-dioxidnak pedig harminc százalékát valamilyen módon befogják, és megakadályozzák a légkörbe kerülését.

Talán elég 1400 méter is?

Bár nem minden országnak adatik meg, hogy a tenger aljára juttassa a szén-dioxidot, ennek ellenére a Harvard Egyetem hallgatói által felvetett ötlet korántsem bizonyul vakvágánynak. Annál is inkább, mert egy szerdai bejelentés szerint japán és német kutatók Tajvan partjainál, a tenger szintje alatt „alig” 1400 méterre rátaláltak egy tengerfenékbe zárt szén-dioxid „tóra”. A folyékony halmazállapotú szén-dioxid jelenléte meglepte a tudósokat, hiszen az eddigi kutatások azt mutatták, hogy a szén-dioxid csak közel háromezer méterrel a tenger szintje alatt válik cseppfolyóssá.

Az 1400 méteres mélység a tengerfenékbe pumpált szén-dioxid esetében nagy könnyebbséget jelentene, technikai és anyagi szempontból egyaránt, ami eleve vonzóbbá tenné ezt a megoldást. Fumio Inagaki azonban, szintén a Proceeding of the National Academy of Sciences című szaklapban közzétett tanulmányában kifejti: fennáll a veszélye annak, hogy a tengerfenékbe zárt szén-dioxidnak is komoly és igen káros hatásai vannak a tenger élővilágára.

Mérései során ugyanis megállapította, hogy a szén-dioxid tó fölött jelentősen megváltozott a mikrobák mennyisége. Ez arra utal, hogy komoly és sajnos negatív hatással van az élővilágra a szén-dioxid tó. A pontos mérések és elemzések ugyan még hátra vannak, ám Inagaki szerint óvatosan kell kezelni a mesterséges szén-dioxid tavak ötletét.

Hozzászólások

A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?

A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?

Egy korábbi vizsgálat alapján a neandervölgyiek eltűnéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy nem tolerálták jól a füstben lévő mérgeket.

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket