Szén-dioxid tóra bukkantak Tajvan partjainál

Ha az üvegházhatás egyik legfőbb okozóját, a szén-dioxidot sikerülne valamilyen módon kiszűrni, és a légszennyezés mértékét oly módon csökkenteni, hogy az megállítaná a klímaváltozást, akkor minden bizonnyal sokan fellélegeznének. Az antropogén eredetű szén-dioxid mennyiségének csökkentésére már sokféle módszert kitaláltak – a kibocsátás csökkentésétől kezdve, a már légkörbe került gáz „összegyűjtéséig” és föld alá rejtéséig. Ez utóbbi mutatkozott eddig a legtermékenyebb ötletnek, noha veszélyei ennek a módszernek is vannak.

Vezessük vissza a földbe!

Kutatók különféle kísérletek elvégzésével, már jó ideje azon törik a fejüket, hogyan lehetne a légkörbe került szén-dioxidot visszavezetni a föld alá, és ott „fogva” tartani. Erre a legalkalmasabb terepnek eddig a kimerült földgázmezők tűntek. Ugyanakkor a kísérletek azt is bizonyították, hogy nem zárható ki teljesen annak a veszélye, hogy a földgázmezőkből egyszer csak kitör a foglyul ejtett szén-dioxid gáz. Ahogy a National Geographic Newsnak nyilatkozva Kurt Zenz House, a Harvard Egyetem geológus hallgatója elmondta, sohasem lehet tudni, hogy a szén-dioxid hol és mikor talál magának egy kis repedést, amin keresztül ismét visszaszivároghat a légkörbe.

House, a Proceeding of the National Academy of Sciences című szaklapban egy olyan tanulmányt tett közzé, amelyből úgy tűnik, forradalmian új megoldást javasol a felesleges szén-dioxid tárolására. House szerint a legjobb megoldás egyértelműen az lenne, ha a szén-dioxidot a tengerfenék üledékébe sajtolnák be. Itt ugyanis a gáz az alacsony hőmérséklet és a nagy nyomás hatására folyékonnyá válna, ráadásul a tengerfenék és a tenger hideg vizének találkozásánál bizonyos értelemben meg is fagyna, ami teljességgel megakadályozná a gáz kiszabadulását.

Háromezer méterrel a tenger szintje alatt

Az augusztus közepén megjelent tanulmányban még az áll, hogy közel háromezer méteres mélységben érhető el a kívánt szén-dioxid csapda; bár a tenger felszíne is jelentős mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni, ám ennek környezeti hatása egyértelműen káros. A tengerfenéken elzárt szén-dioxid azonban a várakozások szerint sokkal kisebb kárt okozhat a tenger élővilágában, mint a felszínen.

House becslése szerint a szén-dioxid tengeri üledékbe juttatásának költsége, tonnánként 35 és 75 dollár között mozogna. Persze a szükséges technológia jelenleg még nem áll rendelkezésre, és egyelőre csak elméleti megoldásokat találtak a kérdésre, ám a California Institute of Technology kutatója, David Goldstein szerint az ilyen ötletekre érdemes pénzt és időt áldozni.

Az ábra nagyobb felbontásban letölthető a National Geographic Newsról >>

Az eddig kipróbált technológiák közül úgy tűnik, hogy a levegőbe kerülő gázok „kimosása” vált be a legjobban: Dániában márciusban nyitottak meg egy olyan erőművet, amelyben a levegőbe kerülő gázokat átmossák, majd a kiszűrt szén-dioxidot a föld alá sajtolják. Az Európai Unió által támogatott projekt azért is fontos, mert az EU kitűzött célja, hogy rövid időn belül a kontinensen kibocsátott teljes szén-dioxid tíz százalékát, az erőművekben termelődő szén-dioxidnak pedig harminc százalékát valamilyen módon befogják, és megakadályozzák a légkörbe kerülését.

Talán elég 1400 méter is?

Bár nem minden országnak adatik meg, hogy a tenger aljára juttassa a szén-dioxidot, ennek ellenére a Harvard Egyetem hallgatói által felvetett ötlet korántsem bizonyul vakvágánynak. Annál is inkább, mert egy szerdai bejelentés szerint japán és német kutatók Tajvan partjainál, a tenger szintje alatt „alig” 1400 méterre rátaláltak egy tengerfenékbe zárt szén-dioxid „tóra”. A folyékony halmazállapotú szén-dioxid jelenléte meglepte a tudósokat, hiszen az eddigi kutatások azt mutatták, hogy a szén-dioxid csak közel háromezer méterrel a tenger szintje alatt válik cseppfolyóssá.

Az 1400 méteres mélység a tengerfenékbe pumpált szén-dioxid esetében nagy könnyebbséget jelentene, technikai és anyagi szempontból egyaránt, ami eleve vonzóbbá tenné ezt a megoldást. Fumio Inagaki azonban, szintén a Proceeding of the National Academy of Sciences című szaklapban közzétett tanulmányában kifejti: fennáll a veszélye annak, hogy a tengerfenékbe zárt szén-dioxidnak is komoly és igen káros hatásai vannak a tenger élővilágára.

Mérései során ugyanis megállapította, hogy a szén-dioxid tó fölött jelentősen megváltozott a mikrobák mennyisége. Ez arra utal, hogy komoly és sajnos negatív hatással van az élővilágra a szén-dioxid tó. A pontos mérések és elemzések ugyan még hátra vannak, ám Inagaki szerint óvatosan kell kezelni a mesterséges szén-dioxid tavak ötletét.