Károsabb az éjszakai és a téli repülés, mint a nappali

A tudósok az észak-atlanti légi folyosóból származó adatokat elemeztek azzal a céllal, hogy megállapítsák a repülők nyomán kialakult kondenzcsíkok hatását a globális felmelegedésre.

Ezek a csíkok, épp úgy, mint a nagy magasságokban kialakult keskeny jégfelhők, egyrészt felfogják a Földből és az atmoszférából áradó sugárzást – ez az üvegház-hatás – másrészt viszont visszaverik az űrbe a planétát érő napsugárzás egy részét. Általában az első hatás a domináló.

A szakemberek rájöttek, hogy az éjszakai repülések a nappaliakhoz viszonyítva 60-80 százalékkal erősítik az üvegházhatást. Ez azt sugallja, hogy a repülések átprogramozásával lehetne csökkenteni az éghajlatra gyakorolt negatív hatást.

A kutatók azokat a csíkokat vizsgálták, amelyek pár óráig nem oszlanak el, és elérhetik a két kilométeres szélességet. Rájöttek, hogy kialakulásukat befolyásolja a levegő nedvessége is, amely télen közismerten nagyobb. A tanulmányban, amelyet a jelenségről írtak, emlékeztetnek arra is, hogy míg Angliában az éjszakai repülés korlátozott – négyből egy az éjszakai járat – addig olyan zónákban például, mint a délkelet-ázsiai, a repülőutak 40 százaléka éjszakai.

Felhívták a figyelmet továbbá arra is, hogy a negatív hatást természetesen fokozza az üzemanyag égetése is. A világ légi forgalmának viharos növekedését tekintve tehát a probléma nem elhanyagolható.
..