Alkoholtilalom Amerikában

1917. szeptember 8-án az amerikai képviselőház elfogadta az alkoholtilalom bevezetésére vonatkozó előterjesztést. A kezdeményezés célja az volt, hogy az állampolgárokat megóvják az alkohol okozta káros következményektől. Az óvó és nevelő célzatú jószándék, amely az új törvény mögött megbújt, azonban újabb problémát teremtett: óriási méreteket öltött a szervezett bűnözés.

Illegális szeszfőzdék kezdték meg működésüket, alkoholt áruló titkos bárok nyíltak, nőtt a prostitúció, és Chicagótól New Yorkig bűnszövetkezetek rivalizáltak egymással az alvilág, és azon belül is az alkoholcsempészet feletti hegemón szerepért.

Az 1919 telén ratifikált és egy évvel később életbe lépett 18. alkotmánymódosítás az egész USA területén betiltotta a több mint 0, 5 százalék alkoholtartalommal rendelkező szeszesitalok exportját, importját, eladását, gyártását és fogyasztását.

Hoover elnök még „egy nagy szociális és gazdasági kísérletként” ünnepelte az új törvényt, Rooseveltnek azonban be kellett látnia, hogy az államilag kieszközölt alkoholtilalom többet árt, mint használ. Ennek a felismerésnek a jegyében 1933-ban törölték az alkoholkereskedelemet és a fogyasztást tiltó jogszabályokat.

A 20. század első felében nemcsak az USA próbálkozott az alkoholfogyasztás drasztikus csökkentésével illetve betiltásával, hanem 1919-ben Finnország is. Noha északi rokonainknál a tiltásnak nem lettek olyan súlyos és beláthatatlan következményei, mint Amerikában, 1932-ben a finn kormány is kénytelen volt beismerni, hogy intézkedésével csak az illegális szeszkereskedelmet virágoztatta fel.