A Cluny apátság megalapítása

910. szeptember 11-én Vilmos aquitaniai herceg megalapította a burgundiai Cluny apátságot, amelynek neve összefonódott a 10. században elindított reformmozgalommal.

A herceg azzal, hogy a kolostort a helyi püspök ellenőrzése alól kivonta, és pápai irányítás alá helyezte, biztosította az intézményben a szabad apátválasztás jogát és megteremtette a külső befolyásoktól mentes, önálló működés feltételeit.

A cluny apát hatalmának nagyságát mutatja, hogy a 11. század elejére egy kézbe fogta össze az egymástól függetlenül működő bencés rendeket.

A klérus belső megtisztulásáért küzdő Berno von Baume apát fejében megfogalmazódó, Clunyből kiinduló megújulási mozgalomhoz több mint ezer kolostor csatlakozott Európa-szerte. A mintegy húszezer bencés szerzetes többek között célul tűzte az egyházi életből a világi hatalom teljes kizárását, a papi nőtlenséget, valamint a szexuális önmegtartóztatást és a szimónia megszüntetését.

A több épületegyüttesből álló apátságot a középkorban a keresztény élet egyik legfontosabb központjaként tartották számon, ennek megfelelően Clunyben volt Európa második legnagyobb apátsága. A francia forradalom alatt az épületkomplexumot komoly károsodások érték, de az apátság főépülete teljes pompájában várja napjainkban is az odalátogatókat.