Mivel festették hajukat az ókorban a nők?
Az antik világ asszonyai szépítkezéskor már évezredekkel ezelőtt alkalmazták a nanotechnológiát, bár aligha sejtették, hogy hogyan hatnak kozmetikumaik.
Elsőre joggal gondolnánk, hogy a nanotechnológia beáramlása a szépségiparba bizonyára a legújabb kor jelensége. Francia kémikusok és történészek azonban bebizonyították, hogy ha nem is tudatosan, de már az ókor szépülni vágyó női is a parányi anyagok tudományát alkalmazták – amennyiben hajfestésről volt szó.
A szépítőszerek készítése során az ásványi anyagokat olajjal, különféle kenőcsökkel és vízzel elegyítették. Először az ókori Egyiptomban, majd később az antik Görögországban és a Római Birodalomban is elterjedt az ólomvegyületek szépészeti célú alkalmazása. Érdekesség, hogy ezek a technológiák csaknem napjainkig fennmaradtak.
A párizsi székhelyű Francia Múzeumok Kutatási Központjának (Centre de recherche et de restauration des musées de France) vizsgálata szerint a hajfestékeket oltott mész és ólomvegyületek felhasználásával készítették. A tökéletes fekete hajszínt az ólom mindössze 5 nanométeres részecskéivel érték el.
A múzeum kutatói a L’Oreal laboratóriumában rekonstruálták azt a hajfestési eljárást, amelyről a Római Birodalom híres orvosa, a II. században élt Galenus is beszámolt egyik művében. Az oltott meszet és az ólomszulfidot (PbS – más néven galenitet) tartalmazó krémet az ókor asszonyai akár több napra is a hajukra kenték. Ez idő alatt a krém molekulái kölcsönhatásba léptek a hajat 95 százalékban felépítő keratin nevezetű fehérjével.
Hogyan hatott az ókori hajfesték?
A hajszálak három rétegből épülnek fel. Közepükön helyezkedik el a velőállomány (medulla), amely összeköti a gyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva egyes anyagok és a levegő számára mindkét irányba.
A medullát a keratin-szálakból felépülő kéreg (cortex) veszi körül. A cortex egyrészt védelmet nyújt a hajnak, másrészt ez tartalmazza a hajszínt meghatározó pigmenteket, a melanint.
A harmadik, külső réteg a felhám (cuticula), amelyet egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotnak. Végül a lemezkéket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vonja be.
A haj természetes sötét színét a melanin 300 nanométer nagyságú részecskéi adják. A hajszálakba bejutó galenit részecskék a melanin szerepét töltik be. (Hogy optikailag a haj színe változzon, az ólomszulfidnak a cuticulába és a cortexbe kellett bejutnia.)
A dolog érdekessége, hogy az ólomszulfid részecskéinek átmérője hatvanszor kisebb, mint a melaniné, s ezáltal igen tartós színezést biztosítottak. Ráadásul az ilyen parányi részecskék nem befolyásolták a hajszálak mechanikus tulajdonságait.
A keresztmetszeti felvételek jól mutatják, hogy 72 óra elteltével az ólomszulfid részecskék (zöld) mennyisége jelentősen megnövekszik a hajszálakban.
A Magna Carta eredeti példányára bukkantak
A szakértők eddig azt hitték, egy másolatot őriznek a Harvard Law School gyűjteményében.
Miért isznak tojásos kávét a vietnámiak?
Vietnám mindössze 200 év alatt lett kávénagyhatalom, az erőteljes robuszta íze, a lassú főzési módszer és az egyedien elkészített receptek mind hozzájárultak ahhoz, hogy mára speciális kávékultúra alakult ki itt.
A tatárjárás korából származó tömegsírt találtak
A tatárok a gyerekeket és a kutyákat sem kímélték.
Megvizsgálták a skóciai sziget rejtélyes kőköreit
Skye szigetének ősi lakói izgalmas leleteket hagytak maguk után.
Elrejtett kincset talált két túrázó
A szakértők úgy vélik, hogy a tárgyakat a második világháború idején rejtették el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
