Tovább éltek volna a neandervölgyiek?

Bár már eddig is feltételezték, hogy a mai ember legrégebbi ősei (Homo sapiens sapiens) illetve a neandervölgyi ősember élhetett egyidőben Európában, ám egy friss tanulmány szerint az átfedés jóval nagyobb volt, mint azt a régészek korábban gondolták. Eddig ugyanis úgy vélték, hogy a modern ember elődje valamikor 32 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg Európában, illetve Afrikából történt kivándorlásuk során az Ibériai-félszigetet 18 ezer évvel ezelőtt érhették el. A modern ember fokozatos nyugatra tolódásával párhuzamosan pedig a neandervölgyiek kihaltak.

Nyolcezer évvel tovább éltek volna?

A gibraltári Gorham-barlangban közelmúltban feltárt leletek azt megerősítik, hogy a neandervölgyiek nem éltek egyszerre vagy felváltva a modern ember elődjével, ám azt mégis elképzelhetőnek tartják a kutatók, hogy a neandervölgyiek szomszédságában, az Ibériai-félsziget északi csücskénél élhetett Homo sapiens sapiens.

A barlangban a legidősebb lelet közel 120 ezer éves, a kutatók erre az időpontra datálják a neandervölgyi megjelenését Gibraltárnál. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben azonban egészen 24 ezer évvel ezelőttig jelen lehettek Gibraltár területén – nyilatkozta Clive Finlayson, a Nature tudományos lap legfrissebb számában megjelent tanulmány egyik szerzője.

Eddig úgy tartották, hogy Európa-szerte és elsősorban az Ibériai-félszigeten kb. 30 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ember kihalt. A leginkább elfogadott teória szerint, amely geológiai vizsgálatokon alapszik, jó 24 ezer évvel ezelőtt igen komoly klímaváltozás következett be Európában. Ez komolyan érintette a mai Spanyolország területét is, ahol az addiginál jóval szárazabbá vált az időjárás. A neandervölgyiek kihalásához ez minden bizonnyal hozzájárulhatott, amennyiben valóban éltek eddig.

De jó 30 ezer évvel ezelőtt egy másik klimatikus változás is befolyásolhatta sorsukat: igen komoly lehűlés következett be ekkor, amely miatt elődeink észak felől lassan délfelé, a melegebb éghajlat felé kezdtek vándorolni, versenyhelyzetbe hozva ezzel a neandervölgyi embert, amely aztán nem bírván az evolúciós versenyt, kihalt.

Szkeptikus hangok

A Gibraltár Múzeum szakértőjének, Clive Finlaysonnak kutatási eredményeit, valamint azt az állítását, hogy a neandervölgyi akár 24 ezer évvel ezelőttig is fennmaradhatott, többen máris kétségbe vonták. Igaz, Finlayson maga is óvatosan határozta meg ezt a dátumot, és biztosan csak azt állította, hogy 28 ezer évvel ezelőttig bizonyosan éltek neandervölgyiek az Ibériai-félsziget déli csücskén.

Paul Mellars a Cambridge-i Egyetem professzora erősen kételkedik abban, hogy 24 ezer évvel ezelőtt is élt volna még neandervölgyi. A National Geographic News-nak nyilatkozva Mellars elmondta, hogy a radiokarbonos vizsgálat eredményeivel igen körültekintően kell bánni: a mostani esetben például olyan faszénmaradványok kerültek bevizsgálásra, amelyek a búvóhelyként szolgáló barlangban kialakított tűzhelyből származhattak. Ráadásul a lelet, amelyről azt állapították meg, hogy 24 ezer évvel ezelőttről származik, egy olyan réteg alatt volt megtalálható, amely nem fiatalabb a datálás szerint, hanem 24 ezer évnél idősebb, hozzávetőleg 30 ezer éves.

Ez már önmagában is óvatosságra intené a tudósokat, ám Mellars szerint ennél is lényegesebb szempont, hogy a a gibraltári barlangból származó leletek java része 30 ezer évvel ezelőttre datálódik. Mellars szerint a helyes kormeghatározási módszer a vizsgálatok bizonytalansági tényezője miatt ilyen esetben az, ha a leletek többségének korát vonatkoztatjuk az esetleg attól eltérőekre.

Ez azért fontos, mivel a radiokarbonos vizsgálatok esetében igen könnyen fennáll az ún. fertőződés veszélye. A felsőbb rétegekből ugyanis az esővíz révén leszivárgó faszénmaradványok ráülepedhetnek az alsóbb és későbbi rétegek maradványaira, így okozva zavart a radiokarbonos vizsgálatok során. Mellars szerint 1 százalékos fertőződés a radiokarbonos vizsgálatok során 3-4 ezer éves eltérést is okozhat. Emiatt állítja Mellars, hogy a 24 illetve 28 ezer évre datált leletek fertőzöttek lehetnek.