Levi Strauss, a farmernadrág megalkotója
1902. szeptember 26-án váratlanul meghalt San Franciscóban a német származású Levi Strauss, a farmernadrág kitalálója. Az első farmerek barna színűek voltak és hózentrágerrel hordták.
1829-ben, a Bamberg környéki Butterheimban született Levi Strauss, a farmernadrág megalkotója. Az eredetileg Löb Strauss néven született fiú nagyon szegény német, zsidó családban nőtt fel. Miután az édesapja meghalt, a megélhetési problémákkal küzdő anya úgy döntött, hogy gyermekeivel együtt Amerikában próbál szerencsét.
Itt vette kezdetét Levi Strauss textilipari pályafutása. Először New Yorkban testvérei rövidáru üzletében dolgozott, majd az aranyláz kitörését követően San Franciscóba utazott, ahol saját boltot nyitott. Az üzlet főprofilja a textileladás volt, de árult még fogkefét, gombokat, hózentrágert (nadrágtartó) és ünnepi ruhát is.
Itt San Franciscóban pattant ki a fejéből a forradalmi ötlet: a kemény munkát végző aranyásók számára strapabíró nadrágot kell készíteni. Az első általa elképzelt nadrágot egy ottani szabóval sátoranyagból varratta meg. A történet szerint az első ilyen nadrág megvásárlója olyan boldog volt, hogy egész éjszaka fel s alá járkált a városban és mindenkinek a modern nadrágjával dicsekedett.
Az első nadrágok barna színűek voltak és hózentráger tartotta őket. Később Strauss átállt az erősebb denim anyagból készült farmerek készítésére. Az indigo színűre festett pamut anyagból varrt nadrágok pillanatok alatt osztatlan sikert arattak. Strauss 1873-ban szabadalmi jogot jelentett be a farmernadrágra, majd 17 évvel később megalapította a Levi & Strauss Company-t.
A német származású Levi Strauss 1902. szeptember 26-án san franciscói házában váratlanul halt meg. Mivel nem volt gyermeke, ezért a sikeres vállalkozását négy unokaöccse örökölte.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Világörökségi listán a bagett
A ropogós héjú, hosszúkás francia fehér kenyér, a bagett felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.
Ebben a kápolnában csontok borítják a falakat
A helyi templom temetője a 16. században megtelt, a szerzetesek pedig érdekes ötlettel álltak elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
