„Törökországból nincs visszatérés”
1761. október 2-án a törökországi Rodostóban pestisben elhunyt Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hűséges barátja és a 18. századi magyar irodalom egyik leghíresebb prózaírója. Mikes Kelemen hiába folyamodott többször kegyelemért Mária Teréziához, az uralkodónő mindig elutasította a „szabadulásra” vonatkozó kérelmét.
Mikes Kelemen 1690-ben az erdélyi Zágonban született református köznemesi családban, Mikes Pál és Torma Éva gyermekeként. Még gyermek volt, amikor a császárellenes poltikát folytató apját elfogták és a fogarasi börtönben halálra kínozták.
Annak ellenére, hogy később az özvegy császárpárti férjet választott magának, Mikes Kelemen szívében hű maradt apja elveihez és a rebellis Rákóczi szolgája lett. A 17 évesen a Rákóczi- udvarba került Mikes számára II. Rákóczi Ferenc volt a becsület és igazság megingathatatlan példaképe.
Mikes Kelemen a szabadságharcban és az azt követő száműzetés éveiben is szilárdan kitartott ura mellett. 1711 után Lengyelországban, Franciaországban, majd végül Törökországban telepedtek le.
Hosszú évtizedeken át éltek Rodostóban, ahol hétköznapjaik békésen, de unalomban teltek. Az állandó honvággyal küszködő Mikes mindennapjai a fejedelem halála után még egyhangúbbá váltak. Hiába folyamodott többször kegyelemért Mária Teréziához, a „szabadulásra” vonatkozó kérelmét mindig elutasították: „Törökországból nincs visszatérés”- hangzott a válasz.
Mikes Kelemen 71 éves korában, – minden bujdosótársát túlélve –, 1761. október 2-án rodostói otthonában pestisben halt meg.