A paksi atomerőmű alapkőletétele

A világon több típusú atomreaktort használnak az energiatermelésben. Az újgenerációs, az egzotikus, a grafitmoderátoros, a nehézvizes reaktorok mellett számtalan könnyűvizes is működik világszerte.

A könnyűvizes reaktorok nagycsaládjába tartozó paksi atomerőmű alapkőletételére 1975. október 3-án került sor. Az atomerőművet 1982 és 1987 között fokozatosan vonták be Magyarország energiatermelésébe. A ma négy nyomottvizes reaktorral rendelkező erőmű az ország energiatermelésének 38-43 százalékát adja.

Az eredetileg harminc éves működési idővel üzembehelyezett atomerőmű 2012-ben meg kívánja hosszabbítani engedélyét. Az elmúlt évtizedek balesetei viszont mumussá tették az atomerőműveket az emberek szemében. Az atomerőművek megítélése nemcsak a világ számos országában, de Magyarországon is megváltozott. Egyre több politikus és környezetvédelmi szervezet követeli az atomerőművek végleges leállítását.

Természetesen az energiatermelés jelentős hányadát adó atomerőművek leszerelése nem egyszerű dolog, ezért nem történhet máról-holnapra. Azon túlmenőleg, hogy a leszerelés költsége vetekszik a felépítéshez szükséges összeggel, a radioaktív hulladékok és fűtőelemek elhelyezéséről is gondoskodni kell. A kis, a közepes és a nagy aktivitású tárolók megléte nélkül az egész leszerelési művelet kivitelezhetetlen. A feladatot nehezíti, hogy a nagy radioaktivitású anyagok számára készült tárolókat felszín alatt kell elhelyezni, méghozzá úgy, hogy azok akár több ezer éven át is teljes biztonságot nyújtsanak.