Rembrandt, a zaklatással vádolt festő

1606-ban a hollandiai Leidenben született Rembrandt Harmenszoon van Rijn, a 17. századi németalföldi festészet egyik legkiválóbb mestere. Az egyszerű családból származó, de kivételes intelligenciával rendelkező Rembrandt már 15 évesen elhatározta, hogy a festészetnek szenteli minden idejét, és Jacob van Swanenburgh mester műhelyében fogja elsajátítani a szakma minden csínját-bínját.

Tehetségének gyorsan híre ment, így az 1630-as évek elején már a legkeresettebb portréfestők között tartották számon. Rembrandt ebben az időben nemcsak a szakmájában, de a magánéletében is sikeresnek mondhatta magát, hiszen ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, Saskiával. Házasságukat példásan boldog kapcsolat jellemezte, a festő ezért is roppant bele neje 1642-ben bekövetkezett halálába. A mesternek hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy túltegye magát a tragédián és új asszony után nézzen.

Saskia halálát követően Titus nevű kisfia mellé egy özvegyasszonyt vett magához dadának és a házkörüli teendők elvégzésére. Geertje Dicx viszont visszaélve a belé fektetett bizalommal, Rembrandtot zaklatással vádolta meg. Noha hamar kiderült, hogy az asszony hazudott, a komoly anyagi gondokkal küszködő mester férfiúi becsületét alaposan megtépázta.

A németalföldi festő élete 1648-ban fordult újra jobbra, amikor másodjára is rátalált a szerelem. A mester beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb, a Rembrandt-házban szolgáló Hendrickje Stoffelsba. A férfi érzelmei viszonzásra találtak, melynek bizonyítékaként világra jött Cornelia lányuk.

Amikor a festő 1669. október 4-én, 63 éves korában Amszterdamban elhunyt, szerettei közül már csak Cornelia élt. Feleségét és előző házasságából származó fiát évekkel korábban elveszítette.