Vegyszerek az étlapon

2006.10.06.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

Mesterséges vegyi anyagokat talált a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet európai élelmiszerekben. A tejtermékekben, húsokban, kenyérben kimutatott vegyi anyagok emberek és vadállatok vérében is jelen vannak. Ez azt jelzi, hogy a táplálék fontos szerepet játszik a vegyi anyag szennyezés világméretű láncolatában, ahol a kezdő láncszem a vegyi anyagok előállítása, az utolsó pedig a mi szervezetünk.

A WWF a „Tápláléklánc vagy szennyezéslánc? Mérgező anyagok az élelmiszerekben” című tanulmányában a tápláléklánc vegyi anyag szennyezettségére hívja fel a figyelmet. A tanulmány elkészítéséhez 27 élelmiszert szereztek be hét EU tagállam (Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Svédország, Finnország, Lengyelország) üzleteiben. A tejtermékekben (tej, vaj, sajt), húsokban (kolbász, szalonna, csirkemell, sonka, szalámi, virsli), halakban (lazac, tonhal), kenyérben, mézben és olívaolajban 8-féle mesterséges vegyi anyag-csoport vegyületeit keresték: klórozott szerves növényvédőszereket, PCB-ket, brómozott égésblokkolókat, fluor-tartalmú vegyi anyagokat, ftalátokat, organotineket, alkilfenolokat és mesterséges illatanyagokat (mesterséges pézsma).

A vizsgálatok minden élelmiszermintából kimutattak egészségre káros vegyi anyagokat: ftalátokat az olívaolajban, sajtokban és húsokban, már betiltott növényvédőszereket a halakban, brómozott égésblokkolókat a húsokban és sajtokban. A WWF hangsúlyozza, hogy egy-egy szennyezett élelmiszer elfogyasztásától senki nem fog megbetegedni, ugyanakkor a táplálkozás során szervezetünkbe kerülő, alacsony koncentrációjú, hatásukat hosszan kifejtő kemikáliák káros hatással lehetnek a fejlődésben lévő magzatokra, csecsemőkre és kisgyermekekre.

Az Európai Parlament idén ősszel fog szavazni az EU új vegyi anyag szabályozásáról (REACH), amelynek célja az emberek és az élővilág védelme a káros vegyi anyagoktól. Az eredetileg igen szigorú jogszabály-tervezetet a vegyiparnak sikerült számos ponton gyengítenie. Félő, a felpuhított jogszabály már nem lesz képes megfelelni eredeti céljának – áll a WWF sajtóközleményében.

A WWF álláspontja szerint szigorúbb REACH-re van szükség. Ezért a természetvédelmi szervezet kéri az európai jogalkotókat, szigorítsák a regisztrációs eljárást, azaz az évente 1-10 tonna mennyiségben gyártott vegyi anyagokat is kötelező legyen bevizsgálni. A legveszélyesebbeket – köztük a hormonháztartást befolyásolókat – pedig, amikor csak lehet, biztonságosabb anyagokkal helyettesítsék.

Aki szeretné megtudni játékos formában, mennyire lehet szervezete szennyezett vegyi anyagokkal, töltse ki a WWF weboldalán található online tesztet, a Toxik kvízt .

A vizsgált élelmiszerek a származási ország szerint:

Egyesült Királyság: vaj, Cheddar sajt, bacon szalonna, kolbász, tojás, tej, olívaolaj, csirkemell, halrudak, skót füstölt lazac, tonhal (konzerv), méz, barna kenyér, narancslé, skót cheddar sajt

Finnország: virsli, rénszarvashús

Svédország: pácolt hering, darált marhahús

Lengyelország: disznóhús, túró

Olaszország: szalámi, caciotta sajt

Spanyolország: sonka, manchego sajt

Görögország: disznóhús, kefalotyri sajt

Az eredmények:

A legtöbb vegyületet 0.1 – 10 ng/g koncentrációban mutatták ki, kivéve a ftalátokat, amelyek koncentrációja jellemzően két nagyságrenddel nagyobb volt. A klórtartalmú szerves növényvédőszerek alacsony koncentrációban ugyan, de szinte minden mintában voltak, PCB-ket szintén minden mintából kimutattak.

A DDT lebomlási terméke, a pp-DDE a 27 mintából 16-ban jelen volt, legmagasabb koncentrációban a halakban. Brómozott égésblokkolókat 26-ból 19 mintában találtak, legmagasabb koncentrációban a húsokban. A műanyaglágyítóként használt ftalátokat a 21-ből 16 mintában mutatták ki. Emellett nonilfenolokra, mesterséges illatanyagokra (mesterséges pézsma) és fluorozott vegyi anyagokra (PFOS) is bukkantak néhány élelmiszerben.

Forrás: WWF >>