Először Caravaggio-festmény Magyarországon
A Szépművészeti Múzeumban október 12-től látható Caravaggio Dávid Góliát fejével című műve. Ez az első Caravaggio-alkotás, amelyet magyarországi múzeumban bemutatnak.
A budapesti Szépművészeti Múzeum Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozatának hatodik tárlatán látható Caravaggio (1571–1610), egy ismeretlen követője, valamint id. Lucas Cranach (1472–1553) művei arra a kérdésre adhatnak választ, hogy milyen értelemben tekinthetők szépnek olyan festmények, melyek a borzasztót, a visszataszítót, a hátborzongatót ábrázolják?
A Caravaggio Dávidja, a római Galleria Borghese egyik legismertebb műve, mely Góliát levágott fejével, a halál iszonyatának brutálisan naturalista ábrázolásával sokkolja a nézőt. A festő ezzel a művével kért bocsánatot a pápától, ugyanis korábban gyilkosság miatt száműzték Rómából. A bűnbánat jeleként, a képen Góliát arcát magáról mintázta.
Caravaggio egyik ismeretlen követőjének, a madridi Caylus Anticuario gyűjteményéből kölcsönzött Dávid és Góliátja a történet kíméletlenül valósághű ábrázolását már klasszicizáló szépítéssel, eszményítéssel tompítja.
Id. Lucas Cranachnak a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található Saloméja pedig annyira hasonlít a jóval későbbi szimbolizmus végzet asszonyához, hogy e képtípus előzményének is szokás tekinteni. A német reneszánsz művész ironikus távolságtartással, mégis rendkívül hatásosan a nőnek a férfi feletti hatalmát, az erotikus vonzerővel szembeni kiszolgáltatottságát helyezi a mű központjába.
Ugyanezen gondolat jegyében fogalmazta újra jó néhány festő, köztük a kiállításon szintén szereplő német-velencei Johann Liss (1595–1600) Judit és Holofernész ótestamentumi történetét. Liss sodró lendületű, szatirikus felhangokban gazdag képe mellett látható lesz Artemisia Gentileschi (1593–1652) festménye, a Siserát rettenetes halállal büntető Jáel alakjával.
A kiállított művekkel azt kívánják érzékeltetni, hogy 16. és 17. század különféle, gyakran egyidejű esztétikai elvei miképpen befolyásolták a félelemkeltő, véres jelenetek bemutatását, illetve, hogy a mártíromságok, gyilkosságok és kegyetlenkedések megjelenítését hogyan ítéljük meg történeti, művészettörténeti vagy lélektani szempontból.
A tárlat november 30-ig várja a látogatókat.
Forrás:Szépművészeti Múzeum
Négy órán át készül ez a különleges tésztaétel
Vizen úszó mécsesek, lampionokkal kivilágított UNESCO óváros, ahol egy régi mesterség utolsó képviselői élnek: ez Hội An, Vietnám gyöngyszeme, az egykori kikötő és kereskedőnegyed.
Ősi konfliktusról árulkodik ez a tömegsír
A nyughelyből 24 férfi, nő és gyermek csontjai kerültek elő.
Ókori herceg sírjára bukkantak
A nyughely Vaszer-If-Ré egyiptomi herceg számára készült, és számos leletet tartalmaz.
A birodalomtól távol bukkantak római településre
A helyszín nagyjából 140 kilométerre feküdt az egykori limestől.
Elveszett, ókori várost találtak Egyiptomban
Elképzelhető, hogy a települést Tutanhamon apja, Ehnaton fáraó építtette.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
