Először Caravaggio-festmény Magyarországon
A Szépművészeti Múzeumban október 12-től látható Caravaggio Dávid Góliát fejével című műve. Ez az első Caravaggio-alkotás, amelyet magyarországi múzeumban bemutatnak.
A budapesti Szépművészeti Múzeum Géniuszok és remekművek című kiállítás-sorozatának hatodik tárlatán látható Caravaggio (1571–1610), egy ismeretlen követője, valamint id. Lucas Cranach (1472–1553) művei arra a kérdésre adhatnak választ, hogy milyen értelemben tekinthetők szépnek olyan festmények, melyek a borzasztót, a visszataszítót, a hátborzongatót ábrázolják?
A Caravaggio Dávidja, a római Galleria Borghese egyik legismertebb műve, mely Góliát levágott fejével, a halál iszonyatának brutálisan naturalista ábrázolásával sokkolja a nézőt. A festő ezzel a művével kért bocsánatot a pápától, ugyanis korábban gyilkosság miatt száműzték Rómából. A bűnbánat jeleként, a képen Góliát arcát magáról mintázta.
Caravaggio egyik ismeretlen követőjének, a madridi Caylus Anticuario gyűjteményéből kölcsönzött Dávid és Góliátja a történet kíméletlenül valósághű ábrázolását már klasszicizáló szépítéssel, eszményítéssel tompítja.
Id. Lucas Cranachnak a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található Saloméja pedig annyira hasonlít a jóval későbbi szimbolizmus végzet asszonyához, hogy e képtípus előzményének is szokás tekinteni. A német reneszánsz művész ironikus távolságtartással, mégis rendkívül hatásosan a nőnek a férfi feletti hatalmát, az erotikus vonzerővel szembeni kiszolgáltatottságát helyezi a mű központjába.
Ugyanezen gondolat jegyében fogalmazta újra jó néhány festő, köztük a kiállításon szintén szereplő német-velencei Johann Liss (1595–1600) Judit és Holofernész ótestamentumi történetét. Liss sodró lendületű, szatirikus felhangokban gazdag képe mellett látható lesz Artemisia Gentileschi (1593–1652) festménye, a Siserát rettenetes halállal büntető Jáel alakjával.
A kiállított művekkel azt kívánják érzékeltetni, hogy 16. és 17. század különféle, gyakran egyidejű esztétikai elvei miképpen befolyásolták a félelemkeltő, véres jelenetek bemutatását, illetve, hogy a mártíromságok, gyilkosságok és kegyetlenkedések megjelenítését hogyan ítéljük meg történeti, művészettörténeti vagy lélektani szempontból.
A tárlat november 30-ig várja a látogatókat.
Forrás:Szépművészeti Múzeum
Már 4000 éve is létezett állami bürokrácia
Több száz agyagtáblát tartalmazó ókori levéltárat tártak fel Irakban.
Ritka viking ékszert találtak egy mocsárban
A lelet kiváló állapotban maradt fenn az oxigénszegény környezetnek köszönhetően.
Emberek által elejtett mamutokat találtak
A kutatók egy ausztriai lelőhelyen végeztek újabb feltárást.
Szomorú leletek árulkodnak az ókori bányászat kegyetlenségéről
Tárgyi bizonyítékok igazolják, hogy az I. Ptolemaiosz idején folyó aranybányászat komoly emberi áldozatokkal járt.
Feldarabolt holttesteket rejtett az ősi tömegsír
A kutatók szerint a rögtönzött tömegsírban az ázsiai hunok áldozatait temették el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
