Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Kultúra

Mennyit ér egy karikagyűrű?

National Geographic Magyarország

Habár egy arany karikagyűrű csak alig pár gramm, előállításához húsz tonna földet kell megmozgatni. A nemesfém kinyerése világszerte mintegy ezer tonna higanyt és közel kétszáz tonna cianidot igényel évente. A folyamat végén pedig több mint ötszáz tonna hulladék keletkezik.

A világon kitermelt aranynak közel háromnegyedét az ékszeripar használja fel. Egy arany karikagyűrűhöz szükséges nyersanyag kinyeréséhez mintegy húsz tonna kőzetet kell kitermelni. A Worldwatch Institute (WI – Világfigyelő Intézet) szerint az 1997-ben előállított 2 402 tonna arany 725 millió tonna törmeléket eredményezett.

Ráadásul nem ártalmatlan hulladékról van szó, a visszamaradt anyag tele van nehézfémekkel, savakkal és oldószerekkel, amelyek kimosódhatnak vagy a levegőbe kerülve távoli területeket is elszennyezhetnek. Az egyik legveszélyesebb felhasznált anyag a higany. A WI adatai szerint jelenleg mintegy ezer tonna higanyt használ fel ez a szektor világszerte.

A legkönnyebben hozzáférhető aranykészletek már lassan kimerültek. Ez arra készteti a bányatársaságokat, hogy egyre távolibb és érintetlenebb területekre hatoljanak be a nemesfémért.

Az aranykitermelést jelentősen befolyásolja a nemesfém világpiaci ára. Öt évvel ezelőtt az arany ára mintegy 300 dollár volt unciánként, ezért számos területen felhagytak a kitermeléssel. Mivel napjainkban az ár igencsak megugrott – mintegy 600 dollár/uncia – az eddig kevésbé értékesnek tartott lelőhelyek is felértékelődtek a kitermelők szemében.

Jó példa erre, a Porgera aranybánya, Pápua Új-Guinea esőerdejében, amely olyan ingoványos környezetben található, ahol az esős időszakban szinte lehetetlen járni, így a kitermelés csak magas nyersanyag ár mellett éri meg. Ugyancsak extrém körülmények uralkodnak a pár éve működő Nalunaq aranybányánál, Grönland első aranykitermelő helyén.

Az aranybányászat az utóbbi évtizedben a legszegényebb – afrikai, dél-amerikai – országok menedéke lett. Az Arany Világtanács (WGC) jelentése szerint a súlyosan eladósodott országok aranyexportja mintegy megduplázódott az elmúlt évek során. Ez azonban nem jelent feltétlenül meggazdagodást az adott országnak, ugyanis ezek az államok, az egyoldalú gazdasági szerkezet miatt, erősen függnek a nemesfém világpiaci árától.

Extrém magashegységi környezet

Az Andokban, a Huasco-völgyben tervezett Pascua-Lama bányában a beruházó kanadai cég, a Barrick Gold Corporation tervei szerint évente mintegy 750000 uncia aranyat termelnének ki húsz éven át, ami 600 dolláros unciánkénti ár mellett évenként 450 millió dollárt hozna. Ez a bánya működése alatt összesen 9 milliárd dollár bevételt jelentene. Az aranyon kívül pedig még mintegy harminc millió uncia ezüsthöz és ötezer tonna rézhez is hozzájutnának évente.

A terület a chilei-argentin határon, mintegy ötezer méter magasan fekszik az Andokban. A tervezett bánya területének közel öt százaléka három gleccser alatt található. A bányatársaság korábban azt tervezte, hogy az érintett területről áthordják a jeget egy másik közeli jégnyelvre, de a nemrég megválasztott új chilei kormány megtiltotta ezt a beruházónak.

A világ számos más aranybánya-beruházásához hasonlóan ez is heves helyi és nemzetközi tiltakozást váltott ki a környezetvédők és a lakosság részéről. Jelen esetben az egyik legfőbb ellenérv a gleccser pusztulása, elszennyeződése volt, hiszen ez jelenti a térség ivóvízbázisát. A másik kritikus pont, hogy a bánya földrengésveszélyes területen van, így a feldolgozáshoz használt zagytározókban és a szennyvíztározókban lévő (nehézfémes) szennyezőanyag könnyen kiszabadulhat, és elöntheti a környező területeket.

Bőkezű ígéretek

A beruházó tervei szerint az aranyat cianidos technológiával nyernék ki az ércből. Ez a technológia világszerte elterjedt, és összesen mintegy 180 tonna cianidot igényel évente. Nem megfelelő kezelés és baleset esetén a zagytározókból kiszabaduló cianid elszennyezheti a közeli vizeket és a talajt. Ilyen eset zajlott le 2000 elején, amikor a romániai Nagybánya közelében lévő aranybánya szennyvíztározója átszakadt, és a Lápos patakon keresztül mintegy százezer köbméter cianiddal szennyezett víz jutott a Tiszába.

Nemcsak a víz, hanem a szél szállító munkája is fokozza a veszélyt, hiszen a lerakókról, szállító járművekről kifújt szennyező anyag könnyen eljut távolabbi területekre is.

A vállalat ígéretet tett arra, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a szennyvízkezelés és a cianidos technológia ellenőrzésére, valamint a szállítás körülményire. Mintegy 60 millió dollárt fordítanak arra, hogy a szigorúbb észak-amerikai normának megfelelően építsék ki a biztonsági rendszert szemben a megengedőbb chilei szabályozással.

A környezetvédők és a helyi lakosság pedig – mint a legtöbb esetben – nem tehet mást, mint reménykedik, hogy a cég betartja ígéretét, és a „zöldre festett” technológia sikeresen működik majd.

Kapcsolódó cikkeinek:

  • Öt éve történt a tiszai ciánszennyezés
  • A világ legnagyobb aranykitermelője is beszáll a verespataki ciános vállalkozásba

  • Hozzászólások

    Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

    Óriáskönyvekben jelenik meg a Sixtus-kápolna összes freskója

    A méregdrága, három darab 11 kilós, 60 centis kötet életnagyságú fotókon mutatja be a freskó részleteit.

    Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

    Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

    Úgy tűnik, az ókori Közel-Keleten a száraz periódusok nem minden esetben eredményezték a települések bukását.

    Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

    Kisállattemetők vallanak az állatokhoz fűződő viszonyunkról

    Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem munkatársa londoni

    Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

    Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

    A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

    A szegények orvosa volt

    A szegények orvosa volt

    1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket