Halál a hazaárulóra

A tekintélyes telemarki Quisling családból származó Vidkun fényes karriert futott be. Először elvégezte a Katonai Akadémiát, majd az 1920-as években politizálásra adta a fejét. Miután a Szovjetunióban letelt a nagyköveti megbízatása, a norvég kormányban hadügyminiszteri kinevezést kapott.

A hitleri ideológia alapjaival teljes mértékben azonosulni tudó Quisling 1933-ban alapította meg a Nemzeti Unió (Nasjonal Samling) elnevezésű norvég fasiszta pártot. A jobboldali párt a választásokon azonban csak szerény eredményeket tudott elérni.

Amikor 1940 májusában a német csapatok elfoglalták Norvégiát és VII. Haakon királlyal együtt a kormány is menekülésre kényszerült, a norvég náci párt tagjai előtt megnyílt a hatalomátvétel lehetősége. A németekkel elsőként kollaboráló Quislinget 1942-ben nevezték ki norvég miniszterelnökké, mely posztot három éven keresztül mondhatta magáénak. Ránki György történész szavait idézve: „Quisling neve a náci kollaboránsok fogalmi kifejezőjévé változott”.

Quisling hatalma azonban gyenge lábakon állt. A norvég lakosság támogatását nélkülöző fasiszta vezérnek a hitleri éra hanyatlásával óhatatlanul buknia kellett. 1945. május 9-én Vidkun Quislinget megfosztották minden hatalmától és a Bygdøy-félsziget egyik villájában tartották házi őrizetben. A Quisling-féle villa épülete egyébként napjainkban holocaust-központként fogadja az odalátogatókat.

Vidkun Quisling norvég fasiszta politikust 1945. október 24-én az oslói népbíróság ítélete alapján az akershusi erődítményben agyonlőtték.