A csernovai vérengzés
1907. október 27-én a magyarellenes izgatás vádjával elítélt Andrej Hlinka szlovák pap börtönbe vonulása előtt még fel akarta szentelni Csernován az új templomot. Ezt a hatóságok azonban nem engedélyezték számára. A feldühödött falusiakat a csendőrök sortűzzel csendesítették le, amelynek következtében 15-en vesztették életüket.
A 19. század második felétől az Osztrák-Magyar Monarchián belül az egyik legnagyobb problémát a nemzetiségi kérdés jelentette. Hiába született meg 1868-ban a nemzetiségi törvény, a nemzetiségek ezt kevésnek találták. A nemzeti identitásukért küzdő mozgalmak különösen az 1900-as évek elejére erősödtek fel.
A radikalizálódott Szerb Nemzeti Párt, a Román Nemzeti Párt és a Szlovák Nemzeti Párt egyre határozottabban követelte az általános, egyenlő, titkos valásztójogot, országuk elismerését és a területi önkormányzatok térnyerését. Válaszképpen az aktuális magyar kormányok szigorították nemzetiségi politikájukat.
1906-tól a magyar hatóságok egyre több pert indítottak nemzetiségi politikusok, egyházi személyek és a sajtó ellen. Az egyik legismertebb, tragédiába torkollott szlovák esetre 1907 őszén került sor.
Andrej Hlinka szlovák papot magyarellenes izgatás vádjával ítélték kétévi államfogházra. Hlinka azonban 1907. október 27-én, még a börtönbe vonulása előtt, szülőfalujának, Csernovának templomát fel akarta szentelni. A hatóságok ezt nem engedélyeztek számára. Amikor a falu lakói meglátták, hogy nem Hlinka érkezett az avatásra, lázadozni kezdtek. A kivezényelt csendőrök belelőttek a tömegbe, melynek következtében 15-en meghaltak, sokan súlyosan megsebesültek. A hatóságok zendülés vádjával 59 embert zártak börtönbe.
A csernovai vérengzés néven elhíresült eset komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Itthon és világszerte egyaránt elítélték a történteket. A nemzetiségek helyzete azonban az első világháború végéig semmit sem változott.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
