Erotikus freskó a pompeji bordélyházból

Az ókori Pompejiben számtalan nyilvánosház üzemelt. A régészek legalább 25 ilyen intézményt fedeztek fel, bár többségük mindössze egy-vagy két helyiségből állt, s általában valamelyik bormérés alagsorában üzemelt.

Nem így a „Lupanare”, az az emeletes épület, amely néhány évvel a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörése előtt nyitotta meg kapuit. A régészek szerint a tízszobás, kétszintes ház volt a város egyetlen „tisztaprofilú” bordélya, azaz kizárólag kereskedelmi célú örömszerzésre szakosodott, ami nem számított illegális tevékenységnek.

A Lupanare elnevezés a latin lupa szóból származik, amely nőstény farkast jelent, de így nevezték a prostituáltakat is. Az örömlányok általában görög vagy keleti származású rabszolgák voltak. A falfeliratok szerint azonban férfiak is dolgoztak itt, vendégkörükhöz férfiak és nők egyaránt tartoztak.

A falakat szebbnél szebb, bár igen naturalista freskók díszítik, ezeket a régészek az örömlányok sajátságos reklámjának tartják. Különös műgonddal készültek az emeleti freskók, feltehetőleg ide vezették fel a legelőkelőbb vendégeket. Egyes feljegyzések szerint az örömlányok szolgáltatásaiért nyolc pohár vörösbornak megfelelő összeget kellett fizetni.

A falakon fennmaradtak a bordélyban dolgozó örömlányok nevei, mint Myrtis, Callidrome, Cressa, Drauca, Fabia, Faustilla, Felicia, Fortunata, Helpis, Mula, Nica, Restituta, Rusatia és Ianuaria. Némelyikükről azt is tudjuk, mi volt a szakterülete: Myrtis például az orális élvezetek mestereként hirdette magát.

A falfestményeket azonban kikezdte az idő vasfoga, így egy évvel ezelőtt a turisták legnagyobb bánatára az antik bordélyt bezárták. Az elmúlt hónapokban a freskókat restaurálták, így az ókori örömlányok és az „antik férfi pornósztárok” ismét eredeti szépségükben várják a XXI. századi látogatókat.

Pompejit Kr.u. 79. augusztus 24-én a kitörő Vezúv mintegy hat méter vastag hamuval és vulkáni törmelékkel fedte be. Csak 1748-ban bukkantak rá az eltűnt településre, ekkor kezdődtek meg az ásatások, melyek a mai napig nem zárultak még le. A Lupanare első feltárásai 1862-ben kezdődtek.