Világháborús károkat okozhat a klímaváltozás
A harmincas évek nagy világgazdasági depressziójához, sőt a világháborúk pusztításához hasonló, ezer milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozhat globális szinten, ha a fejlett ipari országok nem kezdik el most már sürgősen az éghajlatváltozást okozó káros anyagok kibocsátásnak csökkentését, áll az eddigi legátfogóbb, száz évre szóló, Londonban hétfőn kiadott tudományos és gazdasági jelentésben.
A 700 oldalas összefoglaló, amelyet a brit kormány megbízásából Sir Nicholas Stern, a Világbank volt főközgazdásza állított össze, az első olyan környezeti előrejelzés a világon, amely nem éghajlati szakértők, hanem egy vezető közgazdasági szaktekintély irányításával készült.
Sir Nicholas jelentése szerint a „Business as usual” forgatókönyv megvalósulása – vagyis ha a globális károsanyag-kibocsátás 75 százalékáért felelős ipari hatalmak nem tesznek semmit – 2050-ig a globális GDP-érték legalább 5, de akár 20 százalékos visszaesésével is járhat, jóllehet az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátásának hatékony csökkentése a világgazdasági kibocsátást ugyanezen időtávon mindössze 1 százalékkal mérsékelné.
A jelentés szerint az emberi tevékenység jelenleg évente egymillió atmoszféra-részenként 2, 5 résznyivel gyarapítja a légkörben lévő széndioxid-állományt, amely ez idő szerint 430 rész/egymilliónak felel meg. Ha a millió atmoszféra-részecskére jutó széndioxid-arányt sikerül 450-nél megállítani, akkor még „50-50 százalék esély van arra”, hogy a globális átlaghőmérséklet kevesebb, mint 2 Celsius fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és valószínűtlen a három foknál nagyobb hőmérsékletemelkedés.
Sir Nicholas szerint 550-es széndioxid-arány elérése esetén 50-50 százalékos az esély az átlaghőmérséklet 3 fok alatt tartására, és valószínűtlen a 4 foknál nagyobb globális felmelegedés. Az 550-es arány elérése is kockázatos, messze nem annyira kockázatos azonban, mintha a világ a „Business as usual” megközelítést követi.
A jelenlegi károsanyag-kibocsátási pálya mentén ugyanis legalább 50-50 százalékos az esélymegoszlás arra, hogy az évszázad végéig 5 százalékot meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedés következik be, mondta a szakértő, megjegyezve, hogy a legutóbbi jégkorszak idején is csak 5 fokkal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet a jelenleginél.