Mégis keveredett a neandervölgyi és a homo sapiens?

Jó három évvel ezelőtt egyszer már megjelentetett Trinkhaus egy cikket a neves amerikai szaklapban, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben. Ekkor azt állította, hogy a modern ember elődjének legrégebbikét találta meg, és már itt is amellett érvelt, hogy a megtalált csontok egyértelműen „kompatibilisek”, azaz olyan jellemző vonásokat tartalmaznak, amelyek elődeink és a neandervölgyiek keveredésére utalnak.

Fél évszázada félretették

Az Egyesült Államokban tanító Trinkhaus most ismét a neves amerikai szaklapban közölte elméletét, amelyben megerősítette korábbi állításait. Bár új leletről vagy felfedezésről nincsen szó a cikkben, Trinkhaus és két román kollégája egy 1952-ben felfedezett leletegyüttes újraelemzésével próbálja meg bizonyítani feltételezéseit.

Az újból bevizsgált csontokat ötven évvel ezelőtt a romániai Pestera Muierii közelében találták meg, ám akkor nem tudták pontosan beazonosítani a csontok korát, így félretették azokat. A problémát az okozta, hogy a női csontokat a barlang aljának felső rétegében találták meg, így úgy vélték, hogy a modern ember csontjai lehetnek. Trinkhaus-ék azonban most újból elővették a „kiselejtezett” csontokat, és radiokarbonos vizsgálat révén megállapították: 35 ezer évesek a korábban fiatalabbnak hitt maradványok.

A csontok eredete tehát akkorra datálható, amikor a modern ember előde megjelent Európában. Így akár elődeink csontjairól is szó lehetne, ám a formájuk és alakjuk meglehetősen eltér a homo sapiens csontjaitól. Hogy közel ezer évet egymás mellett élt a homo sapiens és a neandervölgyi, az immáron kezd elfogadottá válni a tudóstársadalomban, ám hogy közük lett volna egymáshoz, pláne, hogy kapcsolatba kerültek volna, azt még mindig igen komoly szkepszissel kezeli a régésztársadalom.

A csontok magukért beszélnek?

A kérdés azért érdekes, mert a „keveredési-tézis” hívei szerint a modern ember előde nem kiszorította a neandervölgyit, azaz nem arról volt szó, hogy a modern ember megjelenésével kihalt volna a neandervölgyi ősember, hanem arról, hogy kapcsolatba kerültek egymással és lassan, fokozatosan egymásba olvadtak. A most újból kielemzett csontok is ezt mutatják: vannak olyan elemek, amelyek egyértelműen a modern embert jellemezték, más jegyek viszont arra utalnak, hogy azok a neandervölgyitől származhatnak.

A homo sapiensre jellemzően a vizsgált csontok között jól megfigyelhető a kicsi állkapocs a jellegzetes szemfoggal, a szűk orrlyuk, valamint a kis szemöldökív. A neandervölgyire jellemző az alacsonyan hátrafutó homlok, a két szem közötti nagy távolság és a lapos lapocka. A vizsgált koponyacsont, az alsó állkapocs, a sípcsont és a vállcsontok bevizsgálása Trinkhaus szerint egyértelműen bizonyítja a neandervölgyi és a homo sapiens keveredését.

Szkeptikusok

Más véleményen van azonban Jean-Jacques Hublin, a német Max-Planck-Institut kutatója. A Spiegel Online-nak nyilatkozva Hublin elmondta: a most megvizsgált csontok nem bizonyítanak igazából semmit. Ráadásul Hublin szerint nem Romániából származó csontokat kellene vizsgálnunk, hanem Afrikából származókat, hiszen a modern ember elődje innen vándorolt ki Európába. A legerősebb érv szerint azonban a neandervölgyi és a modern ember génállománya egészen eltér egymástól, keveredésnek nyoma sincsen.

Éppen emiatt gondolja Hublin mellett igen sok tudós azt, hogy elődeink megjelenését követően nem sokkal a neandervölgyi egészen egyszerűen kihalhatott. Bár egy nemrégiben, a Nature című folyóiratban megjelent cikk azt már határozottan bizonyította, hogy a neandervölgyi jóval tovább élt, mint azt eddig feltételezték, arra azonban nem vállalkoztak a cikk szerzői, hogy a homo sapiens és a neandervölgyi keveredését is bizonyítsák. Eddig ugyanis úgy vélték, hogy a modern ember elődje valamikor 32-35 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg Európában, illetve egy második hullámban Afrikából 18 ezer évvel ezelőtt érhették el az Ibériai-félszigetet.

A neandervölgyiek pedig a modern ember fokozatos nyugatra tolódásával párhuzamosan kihalt, az Ibériai félszigeten ez nagyjából 30 ezer évvel ezelőtt következhetett be. Csakhogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben Clive Finlayson szerint egészen 24 ezer évvel ezelőttig jelen lehettek a neandervölgyiek Gibraltár területén, ami arra utal, hogy a homo sapiens és a neandervölgyi akár több ezer éven át élt egymás mellett.