Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Kultúra

Mégis keveredett a neandervölgyi és a homo sapiens?

National Geographic Magyarország

Erik Trinkhaus nem adja fel: immáron évek óta keres bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyi ősember és elődünk, a homo sapiens között igenis létezett kapcsolat. Legújabb írásában egyenesen azt állítja, hogy keveredett a neandervölgyi ősember a mai ember elődjével, amelynek köszönhetően a mai emberben is van még némi neandervölgyi vonás.

Jó három évvel ezelőtt egyszer már megjelentetett Trinkhaus egy cikket a neves amerikai szaklapban, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben. Ekkor azt állította, hogy a modern ember elődjének legrégebbikét találta meg, és már itt is amellett érvelt, hogy a megtalált csontok egyértelműen „kompatibilisek”, azaz olyan jellemző vonásokat tartalmaznak, amelyek elődeink és a neandervölgyiek keveredésére utalnak.

Fél évszázada félretették

Az Egyesült Államokban tanító Trinkhaus most ismét a neves amerikai szaklapban közölte elméletét, amelyben megerősítette korábbi állításait. Bár új leletről vagy felfedezésről nincsen szó a cikkben, Trinkhaus és két román kollégája egy 1952-ben felfedezett leletegyüttes újraelemzésével próbálja meg bizonyítani feltételezéseit.

Az újból bevizsgált csontokat ötven évvel ezelőtt a romániai Pestera Muierii közelében találták meg, ám akkor nem tudták pontosan beazonosítani a csontok korát, így félretették azokat. A problémát az okozta, hogy a női csontokat a barlang aljának felső rétegében találták meg, így úgy vélték, hogy a modern ember csontjai lehetnek. Trinkhaus-ék azonban most újból elővették a „kiselejtezett” csontokat, és radiokarbonos vizsgálat révén megállapították: 35 ezer évesek a korábban fiatalabbnak hitt maradványok.

A csontok eredete tehát akkorra datálható, amikor a modern ember előde megjelent Európában. Így akár elődeink csontjairól is szó lehetne, ám a formájuk és alakjuk meglehetősen eltér a homo sapiens csontjaitól. Hogy közel ezer évet egymás mellett élt a homo sapiens és a neandervölgyi, az immáron kezd elfogadottá válni a tudóstársadalomban, ám hogy közük lett volna egymáshoz, pláne, hogy kapcsolatba kerültek volna, azt még mindig igen komoly szkepszissel kezeli a régésztársadalom.

A csontok magukért beszélnek?

A kérdés azért érdekes, mert a „keveredési-tézis” hívei szerint a modern ember előde nem kiszorította a neandervölgyit, azaz nem arról volt szó, hogy a modern ember megjelenésével kihalt volna a neandervölgyi ősember, hanem arról, hogy kapcsolatba kerültek egymással és lassan, fokozatosan egymásba olvadtak. A most újból kielemzett csontok is ezt mutatják: vannak olyan elemek, amelyek egyértelműen a modern embert jellemezték, más jegyek viszont arra utalnak, hogy azok a neandervölgyitől származhatnak.

A homo sapiensre jellemzően a vizsgált csontok között jól megfigyelhető a kicsi állkapocs a jellegzetes szemfoggal, a szűk orrlyuk, valamint a kis szemöldökív. A neandervölgyire jellemző az alacsonyan hátrafutó homlok, a két szem közötti nagy távolság és a lapos lapocka. A vizsgált koponyacsont, az alsó állkapocs, a sípcsont és a vállcsontok bevizsgálása Trinkhaus szerint egyértelműen bizonyítja a neandervölgyi és a homo sapiens keveredését.

Szkeptikusok

Más véleményen van azonban Jean-Jacques Hublin, a német Max-Planck-Institut kutatója. A Spiegel Online-nak nyilatkozva Hublin elmondta: a most megvizsgált csontok nem bizonyítanak igazából semmit. Ráadásul Hublin szerint nem Romániából származó csontokat kellene vizsgálnunk, hanem Afrikából származókat, hiszen a modern ember elődje innen vándorolt ki Európába. A legerősebb érv szerint azonban a neandervölgyi és a modern ember génállománya egészen eltér egymástól, keveredésnek nyoma sincsen.

Éppen emiatt gondolja Hublin mellett igen sok tudós azt, hogy elődeink megjelenését követően nem sokkal a neandervölgyi egészen egyszerűen kihalhatott. Bár egy nemrégiben, a Nature című folyóiratban megjelent cikk azt már határozottan bizonyította, hogy a neandervölgyi jóval tovább élt, mint azt eddig feltételezték, arra azonban nem vállalkoztak a cikk szerzői, hogy a homo sapiens és a neandervölgyi keveredését is bizonyítsák. Eddig ugyanis úgy vélték, hogy a modern ember elődje valamikor 32-35 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg Európában, illetve egy második hullámban Afrikából 18 ezer évvel ezelőtt érhették el az Ibériai-félszigetet.

A neandervölgyiek pedig a modern ember fokozatos nyugatra tolódásával párhuzamosan kihalt, az Ibériai félszigeten ez nagyjából 30 ezer évvel ezelőtt következhetett be. Csakhogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben Clive Finlayson szerint egészen 24 ezer évvel ezelőttig jelen lehettek a neandervölgyiek Gibraltár területén, ami arra utal, hogy a homo sapiens és a neandervölgyi akár több ezer éven át élt egymás mellett.

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket