Harminc év alatt húsz nappal hosszabbodott a nyár hazánkban

Kiemelte, hogy a nemzetközi éghajlatpolitikában a hangsúly jelenleg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésén van, pedig az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodást is komolyan kellene venni.

Láng István jelentős előrelépést remél az elkövetkező európai uniós költségvetési időszakban előreirányzott pénzügyi forrásoktól, amelyek az éghajlatváltozás közvetlen hatásaira való felkészülést segítenék.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelmi és energetikai operatív programjában az elkövetkező hét évre 363 milliárd forint európai uniós támogatás szerepel ár- és belvízvédelemre, valamint aszállyal összefüggő intézkedésekre.

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa beszámolt arról, hogy az elmúlt 100 évben egyértelműen tetten érhető az egyre melegebb és szárazabb időjárás. Az évi középhőmérséklet 1901 óta éves átlagban 0, 7 Celsius fokkal emelkedett, de például a telek ennél jelentősebb mértékben, 1, 7 Celsius fokkal melegedtek. Az OMSZ kimutatása szerint 1976 óta mára átlagosan 20 nappal nőtt a nyári napok száma az ország legtöbb részén – mutatott rá Lakatos Mónika. Hozzátette, hogy 1989 óta a száz éves átlagnál melegebbek a nyarak, még a tavalyi hűvösnek ítélt nyár is „csak” átlagos volt.

A csapadék tekintetében összetett a kép: a csapadékos napok száma 1951 óta vizsgálva csökkenő tendenciát mutat, és egyre hosszabbakká válnak a száraz periódusok. Ugyanakkor a rövid idő alatt lehulló csapadékmennyiségek növekednek. Az ország felében 1951 óta több mint 20 százalékkal kevesebb csapadék hull – mutatott rá a szakértő.

Láng István kitért arra, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát jövő év első felében kezdheti meg tárgyalni az Országgyűlés, miután a jelenleg zajló társadalmi vita lezárul. A 20-25 évre iránymutatást adó dokumentumhoz a mindenkori kormányoknak két éves cselekvési programokat kell készíteniük. Jelenleg a stratégia koncepciójának megvitatása zajlik, amelyhez a Vahava néven ismertté vált, három éves kutatási projekt eredményei, javaslatai adják a tudományos hátteret.

A koncepcióban szerepelnek a szükségesnek ítélt tennivalók, amelyekből a súlypontok meghatározása zajlik most. A hétfői tanácskozás az öt konferenciából álló sorozat negyedik állomása volt, amelyen az ár- és belvízvédekezés, valamint az aszállyal összefüggő kérdéseket vitatták meg szakemberek.