A Dolmabahce szeráj

1938. november 10-én a Dolmabahce szerájban elhunyt Kemal Atatürk, az első világháború utáni Törökország vezető politikusa. A Boszporusz nyugati oldalán fekvő palota a kor legfényűzőbb épülete volt; 68 fürdőszobával, 6 törökfürdővel, 285 szobával és 46 különteremmel rendelkezett.
1938. november 10-én a Boszporusz nyugati partján fekvő Dolmabahce palotában 57 éves korában elhunyt Kemal Atatürk, az első világháború utáni Törökország megreformálója, vezető politikusa.
A Dolmabahce szeráj (jelentése: feltöltött kertek palotája) éveken át nem csupán kormányközpontként szolgált, hanem Kemal Atatürk és családjának rezidenciája is itt volt.
A palota építésének gondolata a 19. század első felében merült fel. Mivel a Márvány-tengerre és a Boszporuszra néző majd 400 éves Topkapi szultáni szeráj már divatjamúltnak számított, szükségessé vált egy új épületegyüttes felépítése.
1843-ban Karabet és Nikoğos Balyan örmény építészek tervei alapján a Boszporusz nyugati partján hozzáláttak a Dolmabahce szeráj építéséhez. Az Abdul-Medzsid szultán parancsára épülő palota 1856-ra készült el.
A 45 ezer négyzetméteres szeráj 68 fürdőszobával, 6 törökfürdővel, 285 szobával és 46 különteremmel rendelkezett. A hatalmas épület három részből állt: a férfiak számára létesített termekből, a szultán családja számára fenntartott szobákból és a pompázatos fogadótermekből. A palota messze földön híressé vált fényűző berendezéséről, sem az aranyat, sem a márványt nem sajnálták belőle.
A Dolmabahce szeráj napjainkban turisztikai látványosságként funkcionál, habár a török kormány a magas rangú vendégeit gyakran itt szállásolja el.