Egy vulkáni sziget születése
1963. november 14-én 6 óra 55 perckor az izlandi Isleifur II. hajó halászai a nyílt vizen óriási füstfelhőre, robbajra lettek figyelmesek.
A tenger mélyéről törmelékek röpködtek fel, hatalmas sötét füstár borította tájat, és a tenger vize erősen felkorbácsolódott. Másnapra a vízből egy vulkáni sziget emelkedett ki. Az Atlanti-óceánban található új képződményt Surtur mitológiai tűzóriásról Surtsey-nek nevezték el.
Az Izland déli partjai előtt 30 kilométerre fekvő Surtsey születésének az a különlegessége, hogy az előtte kialakult sok ezer vulkáni szigettel ellentétben, hogy több ember szeme láttára és kamera jelenlétében emelkedett ki a tengerből. Miután 1967-ben a vulkáni sziget aktivitása befejeződött, a sziget területe több mint 2, 5 négyzetkilométert tett ki, a tengerszint felett pedig 174 méteres magasságban feküdt.
Surtsey sorsa azonban az elmúlt években visszájára fordult. Bár lassan, de folyamtosan csökken a sziget tengerszintfeletti magassága, és a szakemberek becslése szerint a vulkáni sziget 2120-ban teljesen el fog tűnni a szemünk elől.
2006-os mérési adatok szerint az alig 40 éves, geológiailag szinte még „csecsemőkorban” lévő Surtsey már csak 154 méteres magasságban emelkedik ki, és születése óta területének mintegy felét nyelte el a víz.