Globális széndioxid-adóra lenne szükség?
Döntő tárgyalási szakaszba érkezett a nairobi Klímavédelmi Világkonferencia, az ENSZ főtitkára globális széndioxid-adót bevezetését sürgette szerdán.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint ezzel csökkenthető a klímaváltozás “igazságtalan” hatása, nevezetesen az, hogy a legkisebb kibocsátók szenvednek leginkább a következményektől. Annan egyúttal bírálta a politikusok elkötelezettségének hiányát, mint mondta, a kormányfőknek végre komolyan kellene foglalkozniuk a klímaváltozás elleni harccal.
A német környezetvédelmi miniszter megismételte országa készségét, hogy a klímavédelemben akár vezető szerepet töltsön be, és még magasabb csökkentési célokat tűzzön ki maga elé, az általános uniós normát is meghaladóan.
A német kormány a fejlődő országokban mindenekelőtt a megújítható energiaforrások erőteljes bevetésére helyezné a hangsúlyt, ugyanakkor az esőerdők fokozottabb védelmét is követelte, valamint azt, hogy az ipar mellett a légi közlekedést is vonják be a nemzetközi kibocsátás-kereskedelembe.
A globális felmelegedés és annak egyre jelentősebbnek ítélt hatása áll a múlt hétfőn Nairobiban megnyílt Klímavédelmi Világkonferencia fókuszában. A tanácskozás két hete alatt – november 17-ig, péntekig – a világ 190 országából több ezer politikus, szakértő és környezetvédő vitatja meg az 1997-es kiotói klímavédelmi jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos további tennivalókat.
A megfelelő számú ratifikálás után 2005. februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyv az 1990-es szinthez képest 5 százalékos csökkentést irányoz elő 2012-ig a széndioxid-kibocsátásban világszinten. A legnagyobb szennyezők közül a világelső Egyesült Államok és Ausztrália nem ratifikálta a megállapodást, arra hivatkozva, hogy az károkat okozna gazdaságuknak.
Az egyezményhez Kína – a világ második számú szennyezője -, India és Brazília sem csatlakozott. Utóbbiak csatlakozását egy kedden ismertetett orosz javaslat lehetővé tenné, ezt a nairobi tanácskozás ideje alatt megvitatják.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Hihetetlen kincseket őriz Közép-Európa egyik legrégebbi levéltára
Vajon mi lehet a feladata egy magyar levéltári delegátusnak Bécsben? Mitől olyan különleges a levéltári munka?
Új állatvédelmi törvény Spanyolországban
Az új spanyol állatvédelmi törvény szerint legfeljebb három napig lehet magára hagyni a háziállatokat, a macskákat kötelező ivartalaníttatni és chippel ellátni, a kutyatulajdonosoknak felelősségbiztosítást kell kötniük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
