Alfred Nobel végrendelete

Az 1833-ban gazdag családban született Alfred Bernhard Nobel a 19. század egyik legellentmondásosabb alakja volt. Igazi svédnek tartotta magát, ugyanakkor élete utolsó 9 évét külföldön töltötte; az általa feltalált dinamittal pedig hatalmas összegeket keresett, miközben pacifista nézeteket vallott.

A dúsgazdag nőtlen gyáros és feltaláló nevét egy díj alapításával tette halhatatlanná. 1895. november 27-én egy párizsi svéd klubban, négy honfitársa jelenlétében írta alá a saját maga által megfogalmazott végrendeletét, mely szerint hatalmas összegű vagyont hagyott egy tudományos céllal megszülető alapítványra. A testamentum lehetővé tette, hogy a Nobel-díjkiosztó ünnepség keretein belül minden évben a tudományos élet legjobbjai nemzetközi szakmai elismerésben és magas pénzösszegű kitüntetésben részesüljenek.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Bizottsága olyan jelölteknek osztja ki az általa odaítélt díjakat, akik a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom területén és 1969 óta a közgazdaságtudományban kiemelkedően teljesítettek, valamint a nemzetközi béke megteremtéséért sokat fáradoztak. A díjkiosztásra minden év december 10-én, Alfred Bernhard Nobel halálának évfordulóján Stockholmban kerül sor. Kivételt a Nobel-békedíj képez, melyet a norvég fővárosban, Oslóban adják át.

Az első Nobel-díjat 1901-ben ítélték oda. A Nobel-díjak történetében eddig még csak négy olyan tudós akadt, aki kétszer is részesült díjban: Marie Curie 1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai, Linus Pauling 1954-ben kémiai, 1963-ben béke, John Bardeen 1956-ban és 1972-ben fizikai, Frederick Sanger 1958-ban és 1980-ban kémiai díjat kapott.

Számtalan magyar és magyar származású tudós is átvehette már a kitüntetést: Lénárd Fülöp fizikai, Bárány Róbert orvosi, Zsigmondy Richárd kémiai, Szent-Györgyi Albert orvosi, Hevesy Görgy kémiai, Békesy Görgy orvosi, Wigner Jenő fizikai, Gábor Dénes fizikai, John Polanyi kémiai, Oláh György kémiai, Harsányi János közgazdasági, Kertész Imre irodalmi munkásságáért vehette át a díjat, Elie Wieselt pedig Nobel-békedíjjal tüntették ki.