A sand-creeki mészárlás
1864. november 29-én John M. Chivington telepes colorádói önkéntes katonákkal lemészárolt egy indián tábort. A néhány száz indián férfi, nő és gyermek hiába lobogtatott fehér zászlót, az agresszorok kegyetlenül legyilkolták őket. Az áldozatokat megskalpolták, a holttesteket megcsonkították.
Az 1850-es években Kansas nyugati részén aranyat találtak. A hírre fehér emberek tömege áradt a térsége. A hirtelenjében megjelenő fehérek azonban hamar konfliktusba keveredtek az évszázadok óta ezen a vidéken élő Cheyenne és Arapaho indián törzsekkel.
A nézeteltérések olyan élesek voltak, hogy John Evans kormányzó John M. Chivington telepest és önkéntes katonáit bízta meg a béke helyreállításával. Kisebb helyi csetepaték után az indiánok is készen álltak a béke megkötésére.
Chivingtonnak azonban sajátos elképzelései voltak a békéhez vezető útról. 1864. november 29-én a telepes colorádói önkéntes katonákkal egy egész indián tábort gyilkolt le. A néhány száz indián férfi, nő és gyermek hiába lobogtatott fehér zászlót, az agresszorok kegyetlenül lekaszabolták őket. Az áldozatokat megskalpolták, a holttesteket megcsonkították.
George Bent, egy ismert amerikai prémkereskedő fia, aki szemtanúja volt a mészárlásnak a következőket jegyezte fel leveleiben: „Kiabálásokat és rikoltozást hallottam. Az emberek futkostak a táborban. A folyó felől gyors iramban katonák közeledtek felénk … Black Kettle indián törzsfőnök egy rúdra fehér zászlót kötött, és azt kezdte el lobogtatni…A fehér katonák azonban két oldalról tűz alá vették a tábort…Ezt a napot sohasem lehet elfelejteni…”
Miután a kegyetlen eset kitudódott, az amerikai közvélemény elborzadt. A katonai vezetés vizsgálatot rendelt el, azonban nem sikerült John M. Chivington és önkéntes katonái szerepvállalásának mértékét megállapítani a szörnyű bűntett elkövetésében.