Madame Tussaud, a viaszszobrász

1761. december 1-én Strassbourgban látta meg a napvilágot Marie Grossholtz, aki Madame Tussaud néven vált ismertté. A viaszbábuk készítésének fortélyaira egyik nagybátyja, Philippe Curtius tanította meg.

Miután – egy véletlennek köszönhetően – a Bourbon családdal ismeretségbe került, XVI. Lajos királytól és a környezetéhez tartozó előkelőktől számtalan megbízást kapott viaszfigurák megalkotására. A kuncsaftok köre azonban rövid időn belül átalakult.

A piaci igényeket mindig szem előtt tartó asszony a nagy francia forradalom ideje alatt halotti maszkokat készített. A kivégzett modellek véres fejeit gyakran a guillotine alól szedte ki, hogy később megmintázhassa őket. Állítólag Madame Tussaud ősei között több hóhér is akadt, talán ezzel magyarázható, hogy kiválóan bírta a vér és a megcsonkított testek látványát.

Az időközben Francois Tussaud mérnökhöz nőül ment asszony 1802-ben úgy döntött, hogy elhagyja férjét illetve Franciaországot, és viaszbábuival Angliában próbál szerencsét. A szigetország noha nem rögtön, de meghozta számára az oly régóta áhított művészi elismerést és gazdagságot.

1835-ben a londoni Baker Streeten nyitotta meg az első viaszbábu múzeumát. Az utolsó éveiben már nem szobrászkodott, ugyanakkor az üzletvezetésben élete utolsó napjáig aktív szerepet vállalt: a panoptikum kapujában belépőjegyeket szedett. 1850 tavaszán 88 éves korában hunyt el. Életművének folytatását két fiára, Joseph-re és Francois-ra hagyta.

1884-ben az egyik unokája, Joseph Randall költöztette át a Tussaud Panpotikumot a Marylebone Roadra, ahol napjainkban is található. A viaszbábu múzeum a legkedveltebb londoni turisztikai látványosságok közé tartozik, évente mintegy 2, 6 millióan keresik fel. Belépve a panoptikumba időutazásban lehet részünk: hol élethű méretben elevenednek meg a történelem nagy alakjai, hol pedig a 20. század sztárjai köszönnek ránk.