Miklós, a gyermekek védőszentje

Minden év december 6-án reggel a gyermekek izgatottan ébrednek. A jógyerekek csizmácskájába különböző édességekkel teli csomagot csempész a kövérkés, ősz szakállú, mosolygós, piros ruhás Mikulás, míg a rosszak virgácsot kapnak - általában - a krampusztól. De vajon honnan ered ez a szokás?
Minden év december 6-án reggel a világ megannyi országában a gyermekek izgatottan ébrednek és a Télapó nyomait kutatják.
A Krisztus előtti 4. században élt Miklós, myrai püspök, aki nemcsak a kereskedők, tengerészek, illatszerészek, aggszüzek patrónusa, hanem a gyermekek védőszentjeként is tisztelik.
Miklós jószándékú, segítőkész ember hírében állt, tehát nem meglepő, hogy a szent tetteiről számtalan csodás történet maradt fenn. Nevéhez fűződik – többek között – Myra lakosságának megmentése az éhhaláltól, a myrai hajósok kivezetése a partra, egy fiú megmentése a vízbe fulladástól, és három lány hozományhoz juttatása. Az ortodox egyházban ezért is hívják Csodatevő Miklósnak.
December 6-a lett a szentté avatott Miklós napja. Eredetileg egyházi ünnep volt, de az évszázadok folyamán a gyermekek napjává vált és elvesztette vallási jelentőségét. Miklós neve először a Németalföldön forrt össze a gyerekek megajándékozásával, később innen terjedt el egész Európában.
Az általunk oly jól ismert szabvány Mikulás megalkotása a Coca-Cola cég nevéhez fűződik. A fehér szőrmegalléros piros kabátot, nadrágot, bojtos sapkát viselő Télapó 1931-ben egy téli Coca-Cola reklámkampányban bukkant fel. Vele szemben a tradicionális Mikulás hosszú köpenyt, valamint fején süveget visel, kezében pedig pásztorbotot tart.