Ötszáz év legmelegebb ősze volt idén Európában

Még virágzik a muskátli az ablakban, és sokan csak megszokásból vették elő a télikabátot idén. Klímakutatók rámutattak arra, hogy Európában az idei volt az elmúlt ötszáz év legmelegebb ősze, de arra is figyelmeztetnek, hogy ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
Németországban az egész országot lefedő meteorológiai mérőhálózat kiépülése, vagyis a 20. század eleje óta ez a legmelegebb ősz. A szeptember-novemberi időszakban országszerte 12 Celsius fok körül alakult az átlaghőmérséklet, amely 3, 2 Celsius fokkal magasabb mint az 1961-1990 időszakban. Az idei őszi középhőmérséklet közel egy fokkal lépte túl az eddigi rekordot: az 1772. évi, 1938. évi és a 2000. évi értéket.
Svájci kutatók – régi feljegyzésekre támaszkodva – ennél is tovább mennek: azt állítják, hogy az idei hosszú „vénasszonyok nyara” Európában egyben az elmúlt ötszáz év legmelegebb ősze volt. Az Alpi-régióban pedig idén ősszel 1300 éves rekord dőlt meg. Ezzel szemben – ahogy a térképen is láthatjuk -, az észak-amerikai kontinens belsejében az idei ősz, az 1951-1980-as időszak átlagához képest hűvösebb volt.
„Egy régióban mért rendkívül meleg ősz önmagában véve még nem mond semmit” – hangsúlyozta Jürg Luterbacher, berni klímakutató a Nature című tudományos lapnak. „Viszont a jelenlegi rekord egész Európára érvényes, Izlandtól Görögországig.”
Az Európában rendelkezésre álló mintegy ötszáz éves időjárási adatsor, egyrészt mért adatokon (első mért adat 1659-ből való), valamint korabeli feljegyzésekből számított adatokon alapul. Ez utóbbiak alapjául elsősorban kolostorokban lévő feljegyzések szolgálnak.
„Sok-sok év alatt összegyűjtöttük az egyes évek bizonyos időszakaira vonatkozó leírásokat. Ezek viszont nem számszerű, hanem csak leíró jellegű adatok, vagyis azt tudjuk, hogy az adott hónap hőmérséklete megszokott, melegebb vagy hidegebb volt mint-e korábban. Ezeket az „adatokat” összevetjük a ténylegesen mért adatokból álló statisztikával, és így megkapjuk az adott hónapra becsült átlaghőmérsékletet. Például feljegyzés lehet arról, hogy egy bizonyos év őszén virágoztak a fák, ebből már lehet következtetni a hőmérsékletre” – tette hozzá a szakértő.
Németországban Berlinre vonatkozó hőmérsékleti adatok 1701 óta állnak rendelkezésre, de hátrányuk, hogy a mérési helyek gyakran változtak, és az adatsor nem folytonos. Az országban a leghosszabb folytonos adatsor 1780-tól áll rendelkezésre, az Alpi-régióban lévő hohenpeißenbergi állomásról.
Évtizedenként 0, 45 Celsius fokkal nő az átlaghőmérséklet
Az elmúlt harminc év során egész Európában, évtizedenként 0, 45 Celsius fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. Ez viszont nem egyenletes folyamat, az elmúlt években ugyanis gyorsabb ütemű a hőmérsékletnövekedés, amelyet elsősorban az antropogén eredetű üvegházhatású gázok okozta klímaváltozásnak tulajdonítanak. Viszont komolytalanság lenne csak az idei rekordértékű őszt a klímaváltozással magyarázni, hiszen az időjárási jelenségeknél megszokott az ingadozás és a véletlenszerű, kiugró adatok.
Egy az EU által támogatott projekt keretében elkészült Európa központi részét lefedő hőmérséklettörténeti térkép. A vizsgált terület Nürnbergtől Toscanaig és a Rhone-völgyétől Budapestig terjed. A kutatás kimutatta, hogy a 10-12. század folyamán is voltak melegebb időszakok, viszont a 20. század nyolcvanas évei óta tartó gyors ütemű melegedés a korábbinál magasabb hőmérsékletet eredményezett például a Földközi-tenger térségében. Kutatók szerint a jövőben ez várhatóan tovább nő, és a hosszú meleg ősz mellett, várhatóan a tavasz is a megszokottnál korábban köszönt be.
Kapcsolódó cikkünk: