Elképesztő épület készül a kazah fővárosban

A 150 méter magas, kúpszerű üvegépítményt Norman Foster brit építész tervezte, akinek a neve nem ismeretlen arrafelé, hiszen nemrég készült el a fővárosban egy általa tervezett üvegpiramis is.

Az új építmény különleges anyagból készül, amely elnyeli a napsugárzást, ezzel a belső térben az „örök nyár” hatását kelti. A fővárosban ugyanis télen a hőmérséklet akár -30 °Celsius fokra is csökkenhet.

A Khan Shatyry névre keresztelt, tíz futballstadionnál is nagyobb épület a világ legnagyobb üvegsátra lesz. Kövezett sétálóutcákat, tereket, csatornákat, bevásárló központokat és golfpályákat foglal majd magába. Így, amikor kint javában tombol a tél, a sátorban a „szabad ég alatt” lehet sétálni, teniszezni vagy kiülni egy kávézó teraszára.

„Még sehol a világon nem készült hasonló épület, és mérnöki szempontból óriási kihívást jelent” – mondta Foster, a török Sembol tervezőiroda vezetője. A tervek szerint az épület 12 hónap alatt készül el.

Nagyon ambiciózus vállalkozásról van szó, de maga a főváros sem kevésbé az. Alig tíz év telt el azóta, hogy 1997-ben Nursultan Nazarbayev elnök Alma Atából, a déli határtól az ország szívébe, az akkor még jelentéktelen városba, Astanába tette át az ország fővárosát.

Nazarbayev a BBC News-nak elmondta, hogy ez volt élete legmerészebb lépése, de egyben a legsikeresebbnek ígérkező vállalkozása is. Bár azt is hozzátette, hogy jelenleg senki nem hisz a projekt sikerében, vagyis hogy a sztyeppe közepén fel lehet építeni egy működő nagyvárost: egy csillogó felhőkarcolókkal, fémépítményekkel és absztrakt szobrokkal tarkított várost a vastag hóval borított pusztaságban.

A kormány bevallása szerint a költöztetés és az ezzel járó beruházások költségei eddig mintegy 15 milliárd dollárt emésztettek fel, bár egyes szakértők szerint ez az összeg jóval nagyobb. Honnan ez a temérdek pénz? Kazahsztán világviszonylatban az egyik legjelentősebb kőolajexportőrnek számít, a Kaszpi-tenger térségében lévő szénhidrogén készlete miatt. Mindezek ellenére az ország vezetésének egyre nagyobb szegénységgel és munkanélküliséggel kell szembenéznie.

A legek fővárosa

Az új kazah főváros az elmúlt fél évszázad során háromszor változtatott nevet. 1961-ig Akmolinsk-nak hívták. Amikor az ötvenes években a szovjet vezetés az ország egyik legjelentősebb gabonatárává kívánta alakítani a területet, a város a régió központja lett, és 1961-ben a Zelinograd nevet kapta. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben nevét Aqmola-ra változtatták, de nem sokáig állt ez a név a térképeken. Hat évvel később ugyanis, amikor odaköltöztették a fővárost, újabb névváltoztatásra került sor.

A város legutóbbi neve – Aqmola – ugyanis fehér sírt jelentett, amely nem hangzott túl bíztatóan egy fővárosra nézve, ezért 1997-ben Astana-ra változtatták, melynek jelentése új főváros.

Azért erre a városra esett a választás, mert egy jelentéktelen helységről volt szó, amely politikai vagy történelmi szempontból eddig még nem „kompromitálódott“, vagyis tiszta lappal indulhatott.

A várost az Isim folyó szeli ketté, e mentén húzódik a régi városrész, és a jelenleg zajló nagyszabású építkezések is nagyrészt itt folynak.

Astana nemcsak korát és nevét tekintve a legek fővárosa, de extrém hőmérsékleti viszonyai miatt is. A város a szélsőséges kontinentális klíma hatása alatt áll. Miközben a nyári középhőmérséklet 30 Celsius fok körül alakul, ősszel és télen, a Szibéria felől betörő erős szelek és a kemény hideg (mínusz 30 Celsisus) miatt méltán nevezik az egyik legszelesebb és leghidegebb fővárosnak.