Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Mérgek a vizespohárban

National Geographic Magyarország

A gyógyszerek hatóanyagának csak alig fele hasznosul a szervezetben, mintegy 40-60 százaléka érintetlenül távozik, és kerül a szennyvízbe. Bár az alkalmazott technológiák folyamatosan javulnak, a szennyvíztisztítókon keresztül sok alkotóelem változatlan formában az élővizeinkbe jut.

A vizeinkben megtalálható ún. hormonháztartást befolyásoló anyagok (endocrine disruptor compounds – EDC) azért jelentenek komoly veszélyt, mert xenobiotikus (testidegen) anyagokról van szó, vagyis biológiailag nem lebonthatók, és mint nevük is mutatja, megzavarják az élő szervezetek (ember és állat) szabályozásában, növekedésében szerepet játszó természetes hormonok működését.

Mivel az EDC-k felhalmozódnak a szervezetben, nem csak az „elsődleges fogyasztókra”, hanem az utódokra is hatással vannak. Sajnos ezek pontos hatásmechanizmusáról, várható következményeiről még nincsenek széleskörű kutatási eredmények.

Az eddigi kutatások kimutatták, hogy az EDC-k hatására az élőlényközösségeken belül eltolódhat a nemek aránya, a nőstények javára. A vízi élővilágban, így például a halaknál vagy a békáknál is felborul a „megszokott” szaporodási rendszer, ami felborítja az egész táplálkozási láncot.

“Embernél és állatnál egyaránt a hímek esetében a nemi szervek alulfejlettségét, impotenciát okozhat, nőstényeknél pedig a női nemi szerv deformálódását idézheti elő. Az EDC-k zavart okozhatnak a pajzsmirigy működésében is, ami a jól ismert golyva betegség előidézője, de rosszindulatú daganat kialakulását is „segíthetik”. A fertőzöttek utódainál pedig alacsonyabb IQ szint, vagy végtagok deformálódása is előfordulhat” – tudtuk meg Makó Magdolnától, az Fővárosi Csatornázási Művek környezetvédelmi osztályvezetőjétől.

A leghétköznapibb termékekben is jelen vannak

No, de hol is „botlunk” ezekbe az anyagokba? Az EDC-k használata olyan széles körben elterjedt, hogy gyakorlatilag a legtudatosabb életmód mellett sem tudjuk kikerüli, legfeljebb csökkenteni az ezekkel való érintkezést a mindennapi tevékenységeink során.

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (U. S. Environmental Protection Agency – EPA) becslései szerint napjainkban – a jelenlegi ismereteink alapján – mintegy 876 ezer anyagnak lehet nagy valószínűséggel hormonháztartást zavaró hatása. Ez komoly gondot jelent, hiszen a jövőben ennyi anyagot kellene alaposan kivizsgálni.

Ilyen anyagok többek között az alkilfenolok és származékaik, amelyek leghétköznapibb módon samponnal vagy műanyagokkal való érintkezéssel jutnak az emberi szervezetbe. Hasonló hatású a biszfenol-A, amelyet antioxidánsként, műanyagok gyártásánál adalékanyagként, vagy éppenséggel fogtömésekben használnak, de ilyenek a nehézfémek is. Szintén kozmetikai szerekkel, parfümökkel, mosogatószerrel való érintkezés révén juthatnak az emberi szervezetbe a ftalátok.

Az élelmiszerek közül a tej- és húskészítményekben lévő hozamnövelő szteroidok, vagy a szójából készült termékeknél az izofalvon vegyületek szintén EDC hatásúak.

Egy másik csoportba sorolhatók a fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok, antiepileptikumok valamint a fogamzásgátlók, amelyekből becslések szerint csak Magyarországon évente több mint harminc tonna kerül forgalomba.

A gyógyszerek hatóanyagának viszont csak alig fele hasznosul a szervezetben, mintegy 40-60 százaléka vizelettel vagy széklettel szinte érintetlenül kiürül a szervezetből, és a szennyvízbe jut.

Nehezen kimutatható, kis koncentrációjú szennyezők

Nem mondhatjuk, hogy újkeletű problémáról van szó, hiszen ezek az anyagok már több évtizede jelen vannak a környezetünkben, de mivel a szennyvizekben és az élővizekben csak kis koncentrációban vannak jelen, sokáig nem álltak rendelkezésre megfelelő műszerek, amelyekkel egyáltalán kimutatható lett volna a jelenlétük. Az EDC-kel nálunk még csak alig pár éve foglalkoznak szakmai körökben, de külföldön is csak közel egy évtizede van komolyan napirenden.

A hormonháztartást befolyásoló anyagokban rejlő veszélyt már a hatvanas években, a DDT „lelepleződésével” felismerték. Ez a kör bővült a hetvenes években a mesterséges szteroid hormonokkal. Mélyreható vizsgálatukkal viszont megfelelő technológia híján csak alig egy évtizede kezdtek behatóbban foglalkozni.

„Sajnos hazánkban csak nemrég óta állnak rendelkezésre olyan érzékeny műszerek, amelyekkel ezeket az anyagokat mérni tudjuk, így egyelőre nem rendelkezünk adatokkal arra vonatkozólag, hogy mekkora a szennyvizekben és az élővizeinkben a hormonrendszert befolyásoló anyagok mennyisége” – tette hozzá Makó Magdolna.

Több éves kutatási program indult

A probléma egyik hatékony megoldása úgy tűnik a gyógyszervegyészek kezében van, a hatóanyag-kiszerelés optimalizációjának további lehetőségeinek vizsgálatával. Ehhez viszont megfelelő törvényi szabályozásra, ösztönzésre is szükség lenne.

A lakosság részéről pedig a mértékletesebb gyógyszerfogyasztás, valamint a szintetikus készítmények helyett inkább a természetes alapanyagokból készült gyógyhatású készítmények nagyobb arányú fogyasztására lenne szükség.

Mindezek mellett a jövőben feltétlenül szükség van az EDC-k minél szélesebb körű vizsgálatára, hatásmechanizmusuk feltárására. Ez viszont nehéz feladat, hiszen nagyon széles spektrumon mozog a vizsgálat alá vonandó anyagok száma.

Ezzel egy időben pedig fel kell tárni, hogy a jelenlegi szennyvíztisztítási technológiák milyen mértékben képesek eltávolítani ezeket a hatóanyagokat a szennyvízből, és hosszú távon javítani ezeknek a technológiáknak a hatásfokát.

Idén az FCSM jelentős anyagi támogatásával és az ELTE Kémiai Intézetének együttműködésével több éves program indult, melynek keretében többek között mérik majd a fővárosi szennyvízben és a Dunában, mint befogadóban lévő EDC-k mennyiségét és összetételét. Várhatóan 2007 nyarán már rendelkezésre állnak ilyen jellegű pontos mérési adatok, amelyek kijelölik a további kutatási és cselekvési irányvonalat.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Elönt minket a méreg?
  • A DDT visszatér?
  • Vegyipar: áldás és átok

  • Hozzászólások

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

    1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

    Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

    Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

    Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

    Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

    Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

    Miért váltsunk téli abroncsra?

    Miért váltsunk téli abroncsra?

    Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

    National Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket