Alfonz, Zenóbia2020. október 30., péntek
Kultúra

Hogyan hatna egy kisebb atomháború a klímára?

National Geographic Magyarország

Egy újabb tudományos katasztrófa-forgatókönyv szerint már egy kisebb atomkonfliktus is globális hatással lehet Földünk klímájára: jó időre elszürkülhet az ég, az éves átlaghőmérséklet minimum két fokkal csökkenhet, és a napsütés is csak egy „pernyeszűrőn” keresztül világíthatja meg akár éveken át a Földet. Mindehhez a Földön ma is készenlétben álló nukleáris atomfegyverek alig 0, 3 százalékát kellene bevetni.

Sokan hitték, hogy az ötvenes évek nagy nyomása után fellélegezhetünk, a kilencvenes években végleg szertefoszlott egy nukleáris háború a veszélye. A terrorizmus felerősödése aztán az ezredfordulót követően ismét a figyelem középpontjába állította az atomfegyverek, különösen a volt szovjet tagállamokból illegális úton kikerülő technológiák révén előállított atomfegyverek kérdését. A dél-koreai konfliktus vagy a két új atomhatalom, Pakisztán és India konfliktusa pedig ismét felvetette annak lehetőségét, hogy akár állami szinten is elgondolkodjanak az atomfegyverek ismételt bevetéséről. Pedig egy friss tanulmány szerint egy kisebb és regionálisnak hitt atomkonfliktus Földünk klímájára globális hatással lehet.

Már a nyolcvanas években megmondták

A mostani tanulmány szerzői, Richard Turco és Owen Toon (mindketten az amerikai Kalifornia Egyetem kutatói) a nyolcvanas években egyszer már foglalkoztak egy lehetséges atomháború kihatásaival, ám akkoriban a két szuperhatalom között kirobbanó és az egész Földre kiterjedő háborúval számoltak. A felvázolt kép akkor sem volt szívderítő (egyes megállapításaik szerint akár az is elképzelhető lett volna, hogy egy teljes éven keresztül fagypont alatt maradjon a hőmérséklet), de a mostani tanulmány szerint egy sokkal kisebb konfliktus is elég ahhoz, hogy drasztikusan megváltozzon Földünk klímája, ezzel pedig több millió ember megélhetése kerüljön veszélybe.

A National Geographic News tudósítása szerint a szerzők a hét elején San Franciscóban mutatták be vészjósló tanulmányukat az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján. Azt a szerzők elismerik, hogy a kilencvenes évek vége óta világszerte jelentősen csökkent az atomrobbantásra alkalmas robbanótöltetek száma: ma talán egyharmada lehet annak a mennyiségnek, amelyet közel négy évtizeddel ezelőtt a két világhatalom birtokolt. Csakhogy nemsokára közel 40 ország képes lehet atomrobbanófej előállítására. A mostani tanulmány szerint pedig akár egy olyan kétoldalú és regionálisnak hitt konfliktus, amelyben a felek 50-50 hirosimányi atombombát ledobnának egymásra (amely egyébként a világ atomkészletének még mindig csak alig 0, 3 százaléka lenne), nemsokára éppen önmaguk ellen fordulna a klímaváltozással kapcsolatos következmények miatt.

Modellezik az atomfegyver okozta tüzek hatását

A szerzők a népességmozgásra vonatkozó és klímaváltozási modelleket felhasználva azt kísérelték meg megállapítani, hogy mi történne, ha kb. 100 db Hirosima-méretű atombombát dobnának le a konfliktusban álló felek. Ahogy húsz évvel ezelőtt, most is azt állapították meg, hogy a közvetlen pusztítás mellett, amelyeket egyes nagyvárosokban, ipari körzetekben és sűrűn lakott vidékeken okozhatnának a bombák, az utóhatások immáron az egész Földön éreztetnék hatásukat.

Az atombombák ledobását követően ugyanis minden lángba borulna, ami kicsit is éghető: a fák, az erdő és a növényzet mellett tűz martalékává válnának a tetőszerkezetek, az összes műanyag alapanyagú tárgy, az aszfalt és természetesen minden, amiben egy csöppnyi benzin is található lesz. Mindebből olyan hatalmas korom és pernyefelhő keletkezhet a tudósok szerint, hogy az jelentős mértékben blokkolhatja a napsugarakat. Ezzel együtt természetesen csökkenne a Föld átlaghőmérséklete, legalább 10 százalékkal visszaesne a csapadék mennyisége, a Föld bizonyos pontjain pedig közel egy hónappal lerövidülne a mezőgazdasági növénytermesztési szezon.

A korom és pernyefelhő felemelkedne egészen a légkör felső rétegéig, és az atmoszféra lehűlő alsó rétegei ott is tartanák azt. Mindeközben a füst magát az ózonlyukat is kikezdené, így aztán egy „globális ózonlyuk” képe is felmerült már Owen Toon szeme előtt. Ezzel pedig úgy növekedne a rákot okozó sugárzás veszélye, hogy a Nap valójában csak a füstfelhő szűrőjén keresztül érné el Földünket.

Némi kritika

Persze azért ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek is akadnak kritikusai: Steve Ghan, a Pacific Northwest National Laboratory munkatársa az AP hírügynökség jelentése szerint kissé eltúlzottnak tartja a kisebb atomkonfliktus Toon-ék által felvázolt globális veszélyeit. Ghan szerint a tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy a füst java része pernye lenne, ő viszont azon a véleményen van, hogy azok az organikus anyagok, amelyek a tűz martalékává válnak, inkább szétszóródnak a talaj mentén, semmit felszállnának az atmoszféra felső rétegeibe.

Ghan ugyanakkor elismeri, hogy az ilyen jellegű tanulmányok valóban ráirányítják a figyelmet egy meglévő problémára: „Azt gondolom, hogy a füst hatásai el vannak túlozva, de egy szempontból kétségkívül hasznos a tanulmány: talán ezt olvasva megállnak az emberek és elgondolkoznak egy lehetséges atomháború ezen vészterhes oldalán is. Arra mutat rá, hogy az ellenségek közvetve önmagukat is elpusztítják egy kisebb atomháború kitörése esetén” – nyilatkozta az AP-nek Ghan.

Hozzászólások

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban

A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

A mai Guatemala területén fekvő Tikal ivóvize rendkívül tiszta volt.

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket