Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Kultúra

Mikor született Jézus?

National Geographic Magyarország

A keresztény ünnepek legnagyobbika, a karácsony Jézus születéséhez kötődik. Ám, hogy Jézus, a történelmi személyiség mikor született, az inkább egy csillagászati probléma.

A bibliakutatók, teológusok és a történészek régóta vitatkoznak, vitatkoztak arról, hogy mikor is született Jézus Krisztus. A szöveges források elemzése alapján feltehetően időszámításunk előtt történhetett ez. A pontos évet azonban lehetetlen filológiai, szövegkritikai munkák alapján meghatározni – ezek a becslések egyébként időszámításunk előtt 8-tól időszámításunk előtt 3-4-ig terjednek.

Ez egyrészt azon közismert hibáknak köszönhető, amelyeket a korai keresztény egyház nem túlzottan tájékozott „szakértői”, elsősorban Dionysius Exiguus római apát követtek el. Minthogy számos tévedés történt már eleve az időszámításunk kezdetének kijelölésben, ezért már eleve az általunk ma kezdőpontként kijelölt nulladik (a nullát egyébként ekkoriban, a kora keresztény, az egyházatyák korában még nem is ismerték), vagy inkább első évben semmiképpen sem jöhetett világra Jézus.

A csillagászat, a Biblia és a régészet segíthet

A csillagászat azonban nagy segítséget nyújthat abban, hogy megállapíthassuk mikor is született Krisztus. Ennek oka a Biblia: ez a könyv szolgáltatja a legfőbb bizonyítékot arra, hogy valószínűleg nem december 24-én vagy 25-én jött világra a Megváltó. Ugyanis a Biblia tesz említést a nevezetes „Betlehemi csillagról”, amelyről időközben kiderült, hogy nem lehet csillag, csak egy fényes objektum az égbolton.

Számos tézis került „forgalomba” az elmúlt évszázadok során a betlehemi csillag mibenlétéről, ezek közül ma leginkább Johannes Kepler, a híres csillagász XVII. századi magyarázatát fogadják el a legtöbben. Kepler számításait azonban később egy kicsit módosítani kellett, ezt egyébként nem a csillagászok, hanem egy régész tudta korrigálni!

Mi nem volt a betlehemi csillag?

De lássuk, miről is van szó igazából, illetve mi a legvalószínűbb teória ebben a kérdéskörben! Először is le kell szögeznünk, a betlehemi csillag megjelenése, amely oly híressé vált azóta, nem lehetett valódi csillag következménye, nem lehetett üstökös sem, sőt a szupernóva lehetőségét is kizárták az évek során a szakértők. (A szupernóva egy csillagrobbanás eredményeként látható jelenség az égbolton.)

Hogy mindezen variációkat miért zárják ki a szakértők? Természetesen megint a Bibliát kell elővennünk, s azt, hogy mit ír a betlehemi csillagról. Ennek alapján kiderül, hogy a napkeleti bölcsek egy csillagot követtek, amely előttük haladt, és amely egyszercsak megállt, Betlehem fölött. Ez a különös jelenség foglalkoztatja a csillagászokat évszázadok, sőt évezredek óta. A csillagot ugyanis Heródes király udvarában nem látták, ami arra utal, hogy nem volt feltűnő jelenség. A megállás viszont kizárja, hogy valódi csillag lehessen az égi tünemény. A megállás ugyanis egyértelműen bolygóra utal. (Sok helyről látható szupernóva azért nem lehetett a jelenség, mert a Föld távoli pontjain, így például Kínában nem észlelték ezt, a meteorok pedig nem elég tartósan vándorolnak az égen ahhoz, hogy napkeleti bölcsek követhessék azt hosszabb időn át.)

Kepler felfedezése

Ebből indult ki a híres csillagász, Kepler is, aki az 1600-as évek elején kezdett foglalkozni a kérdéssel. A tudós rájött arra, hogy nem egyszerű bolygóról van szó, hanem egy különleges együttállásról, három bolygó egymást „erősítő” fényéről, amely nem feltétlenül fényességével hívta fel magára a figyelmet (ezért nem is tulajdonítottak különösebb jelentőséget neki Heródes udvarában), hanem azzal, hogy „megállt”. Ez valóban lehetséges, a bolygók ugyanis tényleg nem a Föld körül forognak, és ezért mozgásuk néha megtorpanni látszik.

Kepler egyébként távcsövével a Jupiter és a Szaturnusz együttállását vizsgálta, és ekkor jött rá arra, hogy milyen látványos tüneményt jelent a Naprendszer planétáinak egymáshoz közelítése. Végül rádöbbent arra, hogy Jézus születésekor is hasonló esemény történhetett. Aztán így írt naplójába a híres tudós: “Az időszámításunk kezdete előtt hat esztendővel jelent meg az égen az a csodálatos fénysugár, amit betlehemi csillagnak neveznek. Ez nem volt más, mint a Jupiter és a Szaturnusz planétáknak az együttállása (szaknyelven konjunkciója), és a Merkúr is részt vett egy ideig ebben az együttállásban, amely a Halak csillagképben ment végbe.”

Hozzátartozik mindehhez Pintér Edit megjegyzése is, minthogy a csillagászok vélekedése szerint a betlehemi csillagot az tehette igazán különlegessé, hogy a Jupiter és a Szaturnusz eltérő színű. „A két, magában is fényes égitest színbeli különbsége tette még inkább feltűnővé ezt a ritkán bekövetkező eseményt.”

A régész közbelép

Kepler számításai – már említettük, hogy például mennyire vitatott a nulladik vagy első év létezése a keresztény időszámításban – egy évet nyugodtan tévedhettek. 1925-ben Schnabel német kutató a mai Irak területén lévő régi sumér város, Sippar csillagvizsgálójának ékiratos agyagtáblái között megtalálta azt, amelyik ugyanazt a bolygóegyüttállást rögzíti, amelyet Kepler is kiszámolt – írja Soós József egyik munkájában. A sippari lelet azonban az időszámításunk előtti hetedik évet jelöli meg a nevezetes esztendőként.

Minderről egy másik kommentárban Szoboszlai Endre így ír: „A Jupiter a régi héber mitológiákban királyi csillagként, míg a Szaturnusz a zsidóság legfőbb csillagaként szerepel, a Halak csillagkép pedig a születés és a Messiás csillagképe volt. Úgy a Halakban a két fő “csillag” háromszori együttállása és szinte (látszólagos) összeérése jelenthette az égi jelet a messiásvárás beteljesülésére. Legalább is ezt hihették a “napkeleti bölcsek”, akik bizonyára Babilóniából elindult, és Jeruzsálembe, majd Betlehembe szerencsésen meg is érkezett papcsillagászok lehettek, akik tiszteletüket kívánták tenni a zsidók megszületett királya előtt…”

A karácsony eredete és a gyertyagyújtás hagyománya

Szoboszlai ír arról is a http://www.macsed.ngo.hu/z616.htm internetes oldalon, hogy „Jézus születésének ünnepét csak a 4. század második felében tette december 24/25-re a keresztény egyház, mégpedig azért, mert a régi római naptárban ekkor volt a téli napforduló időpontja. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be.) Régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. Ilyenkor az emberek máglyát gyújtottak, hogy elűzzék a sötétséget (ma ezt a szerepet a gyertya tölti be!), az északi népek pedig az életet jelképező örökzöld fenyővel díszítették házukat.”

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket