Hogyan hat a zene?

A Bayerischer Rundfunk portálja a legújabb kutatásokat összegezve megállapítja, hogy a szépnek talált zene a bal agyféltekét erősebben érinti, míg a kellemetlen a jobb féltekét foglalkoztatja.

Zenepszichológiával és a zene gyógyító erejével foglalkozó német orvosok az agy vérellátását mérve igen meglepő eredményre jutottak: a muzsika szélsőséges esetben úgy hat az agyra, mint a kábítószer, vagy a szex. Az eredmény ennek megfelelően eufórikus boldogság, amelyet nem akarunk többet elfelejteni.

Azt, hogy miként és hogyan “fertőz” meg bennünket a zene, nem utolsó sorban a zenehallgatási szokásainkkal és elvárásainkkal van összefüggésben. Így aztán például egy tinédzser számára Madonna dala, amely az első csókjának zenei háttere, az ő számára hosszú évek után is azt a hangulatot hozza vissza, noha annak a dalnak esetleg nincs is semmi köze a csókhoz.

A filmzeneszerzők egészen különleges művészei az érzelmek orgiájának. Ennek kiemelkedő példája a Volt egyszer egy vadnyugat zenéje, és zeneszerzője, Ennio Morricone. A rejtélyes szájharmonikás játéka zeneileg csak igen ritkán elérhető érzelmi gazdagsággal jött át a filmvásznon.

A zeneterápiával foglalkozó orvosok most azt próbálják kitalálni, hogy az egyes hangzás- és melódiastruktúrák mely érzelmekkel kapcsolatosak, s a terápiák során egyre jobb eredményeket érnek el azzal, hogy a pácienseknél a régi beidegződéseket új melódiák és hangzások segítségével átprogramozzák – írja a Bayerischer Rundfunk internetes oldala.

Kapcsolódó cikkeink: