Az „agyserkentő” csicseriborsó világhódítása

Képes volt-e megváltoztatni a szerény csicseriborsó a történelem folyását? Mint az ókori Mezopotámia termékeny földjén elsőként termesztett növények egyike, a csicseriborsó táplálkozási előnyeit szokták fölhozni az itteni civilizáció kialakulásának egyik okaként.
Most a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, Zohar Kerem úgy véli, hogy bizonyítékokat talált az iménti nézőpont alátámasztására.
Kerem és munkatársai vad csicseriborsót (Cicer reticulatum) gyűjtöttek be, és összehasonlították a tápértékét a termesztett változatokéival. A vad csicseriborsó ritka és nehéz termeszteni, ezért őseinknek minden bizonnyal jó okuk volt arra, miért tartottak ki a termesztése mellett 11000 évvel ez előtt.
Kerem szerint ez az ok a triptofán aminosav, a szerotonin nevű idegingerület-átvivő anyag előanyaga. A triptofán megnövekedett mennyisége az étrendben valószínűleg javítja a stresszhatás alatt mutatott agyteljesítményt. A triptofán serkenti a peteérést is, ami szintén előny volt az emberi terjeszkedés idején. A termesztett csicseriborsó háromszor annyi triptofánt tartalmaz, mint a vad rokonai.
Kerem úgy okoskodik, hogy a történelem előtti emberek tisztában voltak a csicseriborsó tápláló voltával. „Valószínűleg jól érezték magukat a fogyasztása következtében” – mondja.