Geotermikus erőmű épül Zala megyében?

A MOL a 2002 óta előkészített projektje során két meddőnek bizonyult szén-hidrogén kutat alakít át a Zala megyei Iklódbördőce térségében. Ezeken keresztül a Föld mélyéről hévizet termelnek majd ki, amelyet aztán az energiatartalom kinyerését követően vissza is sajtolnak eredeti helyére.

A projekt karácsony óta zajló kutatási fázisában a szakértők arra keresik a választ, hogy a kinyert víz elég meleg-e, elegendő mennyiség van-e belőle, és könnyen visszasajtolható-e a földbe – nyilatkozta Kujbus Attila a Greenfo internetes hírportálnak. Szerinte nyárra várhatók az erőmű sorsát megalapozó tesztelési eredmények.

A kutatásokat egy konzorcium finanszírozza, amelyet 36 százalékban a Mol, 32-32 százalékban az ausztrál tulajdonú Vulcan Kft.-vel és az izlandi Enex hf.-fel alapított 2006. tavaszán. Ha a kutatás sikeres lesz, akkor a társaságok ilyen tulajdoni aránnyal vegyes vállalatot hoznak létre a 3-5 megawattos erőmű megépítéséhez.

Az erőmű felépítése az előzetes kalkulációk szerint 3-4 milliárd forintba kerül, s mintegy 10 év alatt térülne meg a befektetés. A tervek szerint 2009-ben üzembe helyezhető létesítmény az első ilyen környezetbarát rendszer lehetne Közép-Kelet Európában. A zalai projekthez az izlandi Husaviki település melletti 2 megawattos geotermikus erőmű szolgál példaként a hasonló technológiai adottságok miatt.

Az Izlandon a föld alól kinyert 124 fokos vízből turbinák segítségével első körben áramot termelnek, majd 70 fokra lehűtve a település távfűtését oldják meg vele. A rendszerből továbbvezetett 40-50 fokos víz helyi üvegházakat is fűt, s később azt 30 fokon egy strand medencéibe vezetik. Az uszodából távozó sós vízzel télen havat is olvasztanak. A projektvezető szerint Iklódbördöcén a föld alatt rejlő 120-150 fokos geotermális vízbázissal az uszoda „szintjéig” le lehet másolni az izlandi rendszert.

Kujbus Attila elmondta, hogy a Mol a zalai projekt eredményeitől függően akár újraértékelheti eddig tervezett geotermikus projektjeit is. Azokkal ugyanis azért hagyott fel a társaság, mert korábbi vizsgálataik szerint nem volt lehetséges geotermikus erőművek gazdaságos létesítése az akkori szabályozási környezet keretei között.

A villamos energia értékesítésén túl a környezetbarát erőmű anyagi hasznot hozhat a Mol-nak azzal a pár tízezer kibocsátási egységgel is, amelyet az áram előállítása során meg nem termelt széndioxid miatt az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében értékesíthet.

Az alternatív energiaforrásnak számító geotermikus energia termelékenység szempontjából előnyösebb a szél- és a napenergiát hasznosító létesítményeknél is. Amíg a szélturbinák és napkollektorok az éghajlati adottságok miatt évente 1.800-2.000 órában képesek áramtermelésre, addig egy geotermikus erőmű ennek négyszeresére is képes.

A világon már mintegy 440 geotermikus erőművi blokk működik mintegy 9 ezer megawatt összkapacitással.