Szavazzon Ön is a ’Világ hét új csodájára’!

A hét legjelentősebb antik építészeti és művészeti alkotásról először a szidóni Antipatrosz írt, i. e. a 2. században. Későbbi antik írások – az írók és koruk szájíze és értékítélete – szerint kisebb-nagyobb mértékben módosították a listát.

Úgy tűnik, az utókor sem tétlenkedik. Bernard Weber, a NewOpenWorld Alapítvány vezetője ugyanis 2000-ben elindította a „A világ hét új csodája” (New 7 Wonders of the World) című világméretű online kampányt. A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a kulturális örökség sokszínűségére, valamint azok megőrzésének fontosságára.

Webert nem zavarta, hogy már létezik egy hasonló lista, igaz mintegy 650 taggal. Az UNESCO Világörökség részeiről van szó, bár tény, hogy nem a világ csodája címet viselik.

Bárki szavazhat

A kampány eredményeként a több százas világörökség lista tavaly 77 tagúra csökkent. Mintegy 20 millió szavazó vett részt a rostálásban, a világ minden tájáról.

Tavaly év végén viszont egy szakértő bizottság, melynek élén Federico Mayor, az UNESCO egykori vezetője áll – szakmai szempontok alapján – 77-ről 21-re csökkentette a „Világ hét új csodája” cím jelöltjeinek számát. Eredményhirdetésre 2007. július 7-én kerül sor Lisszabonban, addig még bárki szavazhat a kampány honlapján>> .

A listán nem meglepő módon megtalálható az ókori hét csoda egyetlen fennmaradt képviselője is, de ott találjuk a perui Machu Piccu romvárost, a párizsi Eiffel tornyot, a moszkvai Kremlt és a sidney-i Operaházat – hogy csak a legismertebbeket említsük.

Cél: a kulturális értékek megőrzése

Weber nem titkolt célja, hogy a kampánnyal pénzt gyűjtsenek az értékes építmények felújításához. Elsősorban a 2001. tavaszán, Afganisztánban a harcok során elpusztult bamiyani Buddha-szobor helyreállítására.

Az alapítvány vezetője, több szakértővel tavaly szeptemberben körútra indult, amely során meglátogatja a 21 helyszínt. A „végállomás” március 6-án, a Szabadságszobor lesz New Yorkban.
A legutóbbi helyszín a jordániai ókori romváros, Petra volt. Január 16-án, kedden több magas rangú állami vezető, többek között maga a királynő jelenlétében, ünnepélyes keretek között jelképesen is felvették a helyszínt a jelöltek közé.

Petra mintegy 300 kilométerre délre fekszik Jordánia fővárosától, Ammantól. Ókori nabateus székhely és kereskedelmi központ volt, de később a római uralom alatt is virágzott. Fénykorát i.e. 1. század és i.u. 4. század között élte.

Az ókori város vízvezető csatornáiról, a homokkő sziklába vájt épületeiről, sírjairól híres, az épületek homlokzatát ugyanis a sziklában részletesen kidolgozták. A város romjait csak 1812-ben fedezték fel, ugyanis hatalmas, áthatolhatatlannak tűnő hegytömb mögött, szűk sziklavölgyben fekszik.