Elkelt a „Drakula-vár”

A vevő nevét, és a pontos vételi árat egyelőre nem közölték. A Habsburg-örökös 60 millió euróért kínálta megvételre a kastélyt a román államnak. Most ennél jóval többért, feltehetően több mint százmillió euróért adták el – jelentette ki Cancescu.

Mint a National Geographic OInline korábban már megírta Habsburg Dominik, alig fél év büszke tulajdonosi lét után döntött az eladás mellett, miután tavaly nyáron visszakapta a román államtól az egykor a család tulajdonában lévő várat.

A Brassótól délre lévő Törcsvár várának érdekessége, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem sok köze van Drakulához. A sokat sejtető becenév ellenére azt pedig végképp ne gondoljuk, hogy a vár a regény- és filmvilágban Drakulaként közismertté vált személy alapötletéül szolgáló havasalföldi uralkodóé, Vlad Tepesé volt. Vlad Tepes legfeljebb látogatóként járt a várban, valószínűbb azonban, hogy inkább annak börtönében raboskodott. Valójában a várkastély “beceneve” egy kissé félresikerült, bár kétségtelen, hogy turisztikai szempontból igen kedvező a környék számára.

A várat a Bucsecs és a Királykő-hegységet elválasztó Törcsvári-hágó védelmére, Nagy Lajos király építtette 1377-ben. A hágó ugyanis fontos kereskedelmi útvonal volt a Brassói-medence és Havasalföld között.

Sok tulajdonosváltás után a várat 1916-ban IV. Károly, feleségének Zita királynénak adta. Két évvel később 1918-ban Mária, román királynő tulajdonába került: Némi átalakítás és felújítás után a kastély kedvelt királyi nyaralóhellyé vált. Amikor 1931-ben Ilona hercegnő feleségül ment Habsburg Alberthez, az ő tulajdonába került a kastély. Maga a jelenlegi tulajdonos, Habsburg Dominik (Ilona hercegnő fia, Károly király unokaöccse) is a várban töltötte gyerekkorát. Tíz éves volt, amikor 1948-ban, a kommunista hatalomátvételkor az uralkodói családnak el kellett hagynia az országot.

A leromlott, elhanyagolt várat csak 1956-ban nyitották meg a nagyközönség előtt, történeti- és szépművészeti múzeumként. Az épület felújítására 1987 és 1993 között került sor.

Nem csoda, hogy nagy port kavart a várkastély visszaadása, valamint az állam és Brassó vásárlási szándéka, ugyanis túl azon, hogy maga a kastély festői környezetben és viszonylag jó állapotban van, az épület „álhírneve” turisták tízezreit vonzza évente, ami nem kevés bevételt jelent az államnak és a környékbelieknek.