Szökés a zárdából

1499. január 29-én egy elszegényedett lippendorfi nemesi családban született Katharina von Bora, aki Luther Márton feleségeként vált ismertté. Katharina nyolc éven át élt az apácák között, amikor 1523 tavaszán - 11 apácával együtt - úgy döntött, hogy megszökik a nimbscheni kolostorból.
Katharina von Bora 1499. január 29-én elszegényedett lippendorfi nemesi családban született. 1504-től egy bencés kolostor iskolájában tanult, 9 évesen pedig belépett a nimbscheni zárdába. A fiatal lány 16 esztendős korában tette le fogadalmi esküjét.
Miután Katharina von Bora értesült Luther új tanairól, 11 apácával együtt úgy határozott, hogy megszökik a zárdából. Az Istennek hűségesküt tett nők egy torgaui polgár, bizonyos Leonhard Koppe segítségével tudtak kijutni a zárdából: Koppe heringekkel teli hordókat szállított a kolostorba, és az üres hordókban feltűnés nélkül kicsempészte az apácákat.
Az apácaszöktetést támogató Luther a hajadonokat Wittenbergben szállásolta el, és tisztességes polgárokhoz adta őket nőül. Katharina von Bora azonban nem ment férjhez, hanem az idősebb Cranachnál, a híres festőnél vállalt házvezetőnői állást.
Katharinának noha akadtak kérői, a lány úgy nyilatkozott, hogy csak Luther Mártonhoz menne feleségül. A híres evangélikus prédikátor – környezetének megrökönyödésére és heves tiltakozása ellenére – 1525-ben feleségül vette a nála majdnem húsz évvel fiatalabb lányt.
Az esküvőt követően a Luther-házaspár az Ágoston-rend régi épületébe költözött, amelyet a választófejedelem bocsátott rendelkezésükre. A háztartást Katharina határozott kézzel irányította: népes családját (hat gyermekük született), sörfőzésből, állattartásból és kosztoltatásból tartotta fenn. Katharina figyelme mindenre kiterjedt, és a legtöbb fontos családi kérdésben az ő szava volt a döntő. Ezért Luther nejét sokszor viccesen csak „Käthe úr”-nak nevezte.