Ásura, a síita muzulmánok legszentebb ünnepe

Az ásúra gyászünnepén Huszein imámnak, Mohamed próféta unokájának haláláról emlékeznek meg a síita muzulmán hívők. Huszein egy, az iszlám világa feletti uralomért vívott VII. század végi csatában vesztette életét.

Az iraki fővárostól, Bagdadtól nyolcvan kilométernyire délre fekvő Kerbela közelében, 680-ban lezajlott ütközet döntő mozzanat volt az iszlám vallásának szunnita és síita ágra szakadásában. Az ellenségeskedés előzménye, hogy Huszein atyját, Ali imámot húsz évvel a Kerbela melletti csata előtt megölték, s az iszlám közösség vezetése átszállt a damaszkuszi központú Omajjád dinasztiára. Ali hívei – a síiták – Ali fia, Huszein köré tömörültek.

Az idő multával fogyott Huszein tábora, s 680-ra már csak maroknyi híve maradt meg mellette. Az omajjád dinasztiához tartozó szunnita Jazíd kalifa seregei bekerítették a síiták táborát a Kerbela melletti sivatagi terepen, majd muharram muszlim hónap tizedik napján megrohamozták és megtizedelték a maroknyi csapatot. Huszeint és a táborában maradt férfiakat lefejezték, a nőket rabszolgasorba vetették.

A harc tétje a hatalom megszerzésén túl az is volt, hogy a későbbiekben Mohamed próféta mindenkori leszármazottai (imámok) legyenek a kalifák, a muzulmán közösség vezetői, avagy választás útján döntsenek a mindenkori kalifa személyéről. A síiták az előbbi mellett törtek lándzsát, felfogásuk szerint a választott kalifák bitorolták a törvényes imámok trónját.

Az ásúra ünnepén síita muzulmánok százezrei gyűlnek össze a világ minden tájáról Kerbelában, Huszein sírjánál és más, iraki területen levő síita szent helyeken. Sötét öltözetű zarándokok láncokkal verik, kardokkal, borotvákkal megvágják magukat, hogy kifejezzék bánatukat Huszein halála miatt. Mások újra játsszák az évszázadokkal korábbi történéseket. Szertartásos részletességgel felidézik a csatát, Huszein féltestvérének, Abbásznak a hősiességét, a foglyul ejtett nők dacos magatartását a győztesekkel szemben, Jazid kalifa kárörömét, amelyet akkor mutatott, amikor elébe vitték Huszein levágott fejét.

Síiták és szunniták

Jelentős síita közösség található Afganisztánban, Kuvaitban, Libanonban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Szíriában és Jemenben is.

Afganisztán: A 30 milliós lakosság 99 százaléka muzulmán, ezen belül 19 százalékuk síita, 80 százalékuk szunnita.

Azerbajdzsán: A nyolcmilliós lakosú országban a legtöbb hivőt magáénak tudható vallás az iszlám, kisebbségben vannak az ortodox keresztények és az örmény katolikusok. A muzulmánok 90 százaléka síita.

Irán: A 70 milliós Irán iszlámkövetőinek 89 százaléka síita.

Irak: A 26 milliós lakosú országban az előző iraki elnök, a szunnita Szaddám Huszein uralma alatt a lakosság 60-65 százalékát kitevő síiták nem gyakorolhatták vallásukat, és nem tarthatták meg az ásúrát sem. 2003 óta a síitáké a politikai hatalom.

Kuvait: A 2, 7 millió lakosból hozzávetőlegesen egymillió a kuvaiti, körülbelül harmaduk síita. Azon ritka közel-keleti ország, ahol a vallási megosztottság nem jelent egyben politikai és szociális problémát.

Libanon: A 4, 2 millió lakosnak csak 65 százaléka muzulmán, jelentős a keresztény közösség is az országban. A muzulmánok kicsit több mint 50 százaléka síita.

Szaúd-Arábia: A 24 milliós országban közel 7 millió a külföldi. A szaúdiak 90 százaléka a szunniták közé tartozik.

Szíria: A 19, 5 milliós ország muzulmánjainak 74 százaléka szunnita.

Törökország: A 73 millió lakosú Törökország, leszámítva a kis keresztény közösséget, szintén muzulmán. A hívők 80 százaléka szunnita, 20 százaléka síita.

Jemen: A 19 milliós Jemenben jelentős többségben vannak a szunniták, a síiták aránya 15 százalék körül van.