Sztálin harca a kulákok ellen
1930. február 1-én a Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa - Sztálin nyomására - a teljes kollektivizálás és a kulákok elleni harc megindításáról határozott. Elvették a gazdagparasztok munkaeszközeit, állatait, így a szocialista reformok során megszerzett mintegy 400 millió rubelnyi vagyon a termelőszövetkezeteké lett.
1929-től a Szovjetunióban nagy iramban folyt a szocialista gazdaság kiépítése. Az ipari termelés mintegy 15 százalékkal növekedett, és haladt a parasztok termelőszövekezetekbe kényszerítése is. Az 1920-as évek vége az általános kollektivizálás korszaka, a szovjet vezetés azonban ezen is túlment.
1930. február 1-én a Központi Végrehajtó Bizottság és a Népbiztosok Tanácsa – Sztálin nyomására – a teljes kollektivizálás és a kulákok elleni harc megindításáról határozott. Legfőbb célkitűzésük a gazdag paraszti réteg felszámolása volt.
Elvették a gazdagparasztok munkaeszközeit, állatait, így a szocialista reformok véghezvitele során megszerzett mintegy 400 millió rubelnyi vagyon a termelőszövetkezeteké lett. Ezzel a központi lépéssel azonban nem sikerült a kulákságot, mint társadalmi réteget felszámolni.
Egyértelmű központi utasítás híján ugyanis nem mindenhol egyformán zajlott le a kuláktalanítás, többhelyütt komoly problémákat okozott, hogy milyen földeket és ingóságokat kell kolhoztulajdonba venni.
Azonban hiába próbálkoztak a kulákok áttelepítésével, vagy a munkásosztályba való betagozódásával, magát a mentalitást nem tudták kiirtani.
Az Akropolisz Múzeum kiállításán egy csodálatos cserépedény
A Kr.e. 420 körül készült, Meidias Hydria néven ismert háromfülű, vörösalakos, ókori görög cserépedényt a British Museum adta kölcsön az athéni Akropolisz Múzeumnak.
Elveszett erőd nyomaira bukkanhattak Jeruzsálemben
A kutatók olyan cserepeket tártak fel, amelyek IV. Antiokhosz szeleukida király korára datálhatóak.
Bizánci érmére bukkantak Norvégiában
Hogy miként került a pénz Skandináviába, az kérdéses.
Visszafordíthatatlan régészeti károk keletkeznek Ukrajnában
Fosztogatások, a védelmi állások kialakítása és bombázások fenyegetik a kulturális javakat.
Litkai Gergellyel, az ország legzöldebb humoristájával indultunk útnak
Litkai Gergely az ország egyik legismertebb humoristája, aki köztudottan igen elkötelezett a fenntarthatóság iránt. De környezettudatossága vajon autózási szokásaira is kiterjed? Többek között erre kerestük a választ Gergővel, akit vezetés közben kérdeztünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
