Újabb adalék Pompeii történetéhez

Bár a mitológiai és irodalmi források csak bizonytalan utalások formájában szólnak Pompeii keletkezéséről, a legutóbbi régészeti feltárások szerint a pusztulásáról híressé vált város már a Kr. e. 6. században nagy épületekkel rendelkező település volt.

A 2003 és 2006 közötti ásatásokon tizenkét ország régészei vettek részt. A római kori szint alá hatoltak Pompeii néhány ismert épülete alatt és a távolabbi zónákban is. A feltártak alapján megdőlt az az elmélet, mely szerint a város egy kis központi zónából, a mindössze 9 hektáros Fórumból terjeszkedett először észak, majd kelet felé.

A mostani leletek szerint másképp történt. A városfalak alatt találtak fekete tufából épült, a Kr.e. 6. századból való falakat, ebből a korszakból származik az Apolló-templom és a dór templom. A Fórumtól távol lévő Via Mercurióban a Thermopolium alatt etruszk agyagkupa maradványai kerültek elő. Épületmaradványok vannak a Centurio-ház alatt is, ahol a padlózat szigetelésére szolgáló, függőlegesen lerakott amfórákat találtak, valamint egy nagy termet dekorált falakkal.

A leletek alapján a régészek megállapították: Pompeii már a Kr. e. 6. században nagy épületekkel rendelkező város volt, amely különböző zónák terjeszkedése révén alkotott végül egy egységes települést.

Nincs viszont semmi nyom jelentősebb építkezésekről a Kr. e. 5. századból. Valószínű, hogy Pompeii növekedése a demográfiai válság következtében megállt; ugyanarra a sorsra jutott, mint az összes campaniai város azokban az évtizedekben: legyőzték őket a szannita népek. Ez történt a Pompeiinél nagyobb településekkel, így Kuma és Poszeidónia görög kolóniákkal is. Pompeii akkor zárkózhatott be abba a zónába, amelyet korábban a város legrégibb részének tartottak.

Kr. e. 63-ban egy földrengés súlyos károkat okozott Pompeii házaiban. Ugyancsak egy természeti csapás okozta a város teljes pusztulását: Kr. u. 79. augusztus 24-én kitört a Vezúv, és az akkor kétezer lakosú Pompeii-t illetve Herculáneumot több méter vastag láva és vulkáni hamu takarta be. A két településen megszűnt az élet, és több mint 1600 évre a feledés homályába vesztek. Csak 1748-ban bukkantak rá az eltűnt Pompeii-re, ekkor kezdődtek meg az ásatások, melyek a mai napig nem zárultak le.