Feszl Frigyes, a pesti Vigadó tervezője

2007.02.20.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

1821. február 20-án Pesten német polgári családban született Feszl Frigyes, a 19. századi magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Legfőbb munkái közé tartozik a Dreher-sörgyár, a pesti Vigadó, a Balassovitz-ház, az Oszvald-ház, valamint a Dohány utcai zsinagóga kupolás szentélye.

Feszl Frigyes 1821. február 20-án Pesten német polgári családban született. Miután a piaristáknál befejezte tanulmányait, három évig a müncheni művészeti akadémián tanult. Azt követően olaszországi, franciaországi, valamint németországi tanulmányúton vett részt.

Az 1845-ben hazatért fiatal építész az Országház pályázatán elnyert első helyezésével szerzett magának országos hírnevet. Annak ellenére, hogy a Parlament mégsem az ő elképzelései alapján készült el, számtalan megbízásban és elismerésben volt része.

A Dreher-sörgyár, a Balassovitz-ház, az Oszvald-ház, a Dohány utcai zsinagóga kupolás szentélye, az Alagút krisztinavárosi kapuzata mind-mind Feszl Frigyes nevét dicséri, azonban kétségtelen, hogy élete főműve a pesti Vigadó.

A mintegy 10 éven át tartó előkészületeket követően, 1858-ban láttak hozzá az építkezésnek. A szokatlan építészeti elemekkel díszített romantikus stílusú épület a maga korában nagy feltűnést keltett. A Vigadót a nagyközönségnek 1865 januárjában ünnepélyes keretek között adták át, az épület hangversenyek mellett bálok megrendezésére is tökéletesen alkalmas volt.

A második világháborúban komoly károkat szenvedett épületet az 1970-es években újították fel. A pesti Vigadó a 700 férőhelyes hangversenytermével, a 200 üléses kamaratermével, valamint Galériájával 1980 óta ismét a kultúra szolgálatában áll.